23. hónap

Újabb 1 hónappal közelebb kerültünk Milánó 2. születésnapjához. Ennek örömére ma kuglófot sütünk kettesben, ebéd előtt a gépbe beledobáltuk a hozzávalókat természetesen Milán öntögette én csak segítettem neki, majd bekapcsoltuk, hogy a dagasztást, kelesztést a gépre bízzuk. Másfél óra múlva kész lett, de mivel Milán közben elaludt így egyedül folytattam tovább - tészta ketté osztása, majd egyik felébe kakaó gyúrása, hát elég érdekesen néz ki jelenleg a tészta, de remélem a végeredmény olyan jól fog sikerülni mint Dominóéknak. Most ismét pihen a tészta, úgyhogy remélhetőleg mire felkel Milánó addigra már össze is tekerhetjük a két tésztát és rakhatjuk be a sütőbe. :)

Az elmúlt héten hiszti témában nem változtunk, jelenleg is előfordulnak hisztik, de talán nem annyiszor mint múlt hét elején. A homokozóban viszont érvényre juttatja akaratát, ha kell neki valami elveszi, vagy ha tőle akarnak elvenni valamit akkor harcol érte és természetesen nagy hangon kiabál hozzá - "hagyad, én...én, én motorozom" stb. Viszont ha ráül a motorjára akkor se hall, se lát. Épp valamelyik nap kellett utána futnom, mert a kis szélvész nem volt hajlandó megállni és persze az utolsó pillanatban kaptam el a grabancát mielőtt egy autó alá motorozott volna. De ez sem mindig van így, ahogy a sétáló utcához érkezünk onnan veszíti el a kontrollt és se hall, se lát, addig szépen szót fogad ha kell megáll, megvár, rendes gyerek módjára motorozik.

Betegségből felépülés = hiszti?

Hiába próbáltam a neten utána nézni, nem találtam semmi értelmes magyarázatot arra, hogy mitől változott meg ennyire 2 napja Milánó. Máskor is volt már ilyen, ha beteg lett utána pár napig hisztis volt, de ami 2 napja megy ezután a hányás-hasmenés után az mindennek a teteje. Próbálom a helyébe képzelnem magamat, a betegség miatt levert lett, semmihez sem volt kedve szinte egész nap a kanapén feküdtünk és a Mondókáskönyvet kellett olvasni. Csaképp már 2 napja nincs hasmenése sem - bár nem akarom elkiabálni - hányás meg péntek óta nincs. Szóval már éppen mondhatnánk azt is, hogy a gyógyulás útjára lépett, csaképp ezt a levertséget felváltotta a hiszti, de nem is akármilyen! Bármiért képes hisztizni: olvassunk - ne olvassunk, sétáljunk - ne sétáljunk, pakolásszunk - ne pakolásszunk. Ma pl. valamiért rászóltam (sokadszorra), hogy nem szabad összefirkálni tollal a konyhaszekrényt, erre elkezdett hangosan hisztizni, de úgy hogy hasra vágta magát a szőnyegen. Vagy pl. beleültettem a kisszékébe majd mondtam neki elszaladok wc-re, na ez idő alatt végig kiabált és hisztizett. Bementünk a szobájába és kitalálta, hogy másik könyvből olvassak, azt mondta elviszi a könyvet a polcra és hozza a másikat. Erre a könyvet egy hirtelen mozdulattal levágta a szoba közepére én pedig rászóltam, hogy a polcra tegye vissza. Na több se kellett elkezdett kiabálni, hogy "oda tettem, oda tettem, tök jó, oda tettem!" és közben már hasra is vágta magát és így hisztizett. Ezt egészen addig csinálta, míg azt nem mondtam neki, hogy addig nem olvasok a másik könyvből amíg vissza nem teszi azt a polcra. Na erre felpattant és máris visszakerült a könyv a polcra.

A hab a tortán az esti lefekvés volt, a szokásos rituálék után befektettük az ágyba, betakargattuk és már jöttünk is volna ki mikor felpattant az ágyból és közölte "Anya oda gugulni", amire én a jól bevált cselhez folyamodva mondtam, hogy elmegyek fürödni. Na ezzel nem is volt gond, de ahogy kijöttem a fürdőszobából rázendített. Bementem hozzá, próbáltam szavakkal megnyugtatni majd kijöttem. Erre még jobban elkezdett hisztizni, vártunk 5-10 percet (ahogy a szakkönyvek javasolják) majd újra bementem felvettem, megnyugtattam szépen elmagyaráztam neki, hogy aludjon szépen, leraktam és ahogy jöttem kifele már újra rázendített. Ilyet viszont még sosem csinált, magas hangon sikítozva hisztizett és kiabált kifele. Legszívesebben vele sírtam volna, hogy nem tudom mi a baja, mert ez szerintem már nem normális állapot. Így felrúgva a saját elhatározásomat is - ugyan nem feküdtem le mellé a földre - de beültem a hintaszékbe és megvártam míg elalszik. Próbálok arra ügyelni, hogy ne váljak az elalvási rituáléjának részévé - ez alatt azt értem, hogy ne kelljen addig szorongatnia az ujjamat míg el nem alszik, vagy ne csak úgy tudjon elaludni, hogy közben folyamatosan simogatom. Valahogy fontosnak tartom, hogy egyedül, a saját kis szokásait előtérbe helyezve tudjon elaludni.

Már csak meg kellene találnom az okokat, hogy miért lett ilyen hisztis!

Nyűgős

Tegnap egész jó volt a kedve törpicúrnak, jött ment néha még evett is valamit (4 falat banánt, este 6 falat kenyeret, 3-4 falat kicsi piskótát). Ma viszont mintha kicserélték volna, egész nap nyűgös volt, ébredés után fél órán keresztül sírt és nem tudtunk a kedvébe járni. Semmi sem tetszett neki!

Volt hogy lefeküdt mellém a kanapéra, pihent egy kicsit majd sétált egyet a lakásban, de leginkább a Mondókáskönyvet kellett olvasni oda-vissza. Ez alatt a 3 nap alatt kb. 20x olvastam ki ezt a könyvet.

Szombat reggel volt egy kis láza, de azóta szerencsére max. csak hőemelkedése volt. Szegényke orra már tiszta vörös, mert állandóan folyik az orra és elég hurutosan köhög, így holnap reggel megint kihívom a doktornőt nézzen rá törpicurra. Ja persze a normaflore amit hasmenésre írt fel a dokinő semmit sem használ, úgyhogy e helyett is kérek valami mást.

Most jött a neheze

Elszóltam magam, tegnap este 18 órakor kezdődött. Egyszer csak Milánó elkezdett hányni, majd ment a hasa és ez ment felváltva kb. 1 óráig. Elég macerás éjszakánk volt, 5 pizsamát váltottunk éjszaka. Ma reggel persze már nagyon szomjas volt és hiába próbáltam visszafogni megivott egy pohár teát, ami 1 perc múlva már ki is jött belőle. Ezek után szépen kortyonként kapott csak inni, szegényke nagyon sírt hogy nem ihat többet, de féltem hogy megint kijön belőle. Szerencsére megúsztuk és benne maradt a tea. 11 órakor mondókás könyv olvasása közben bealudt az ölemben. Beakartam tenni a kiságyába, de azt mondta menjünk a nappaliba. Így a nappaliban aludt 1,5 óra hosszát. Mikor felébredt főztem egy kis virslit - mivel a dokinő azt mondta parízert ehet gondoltam ez sem lehet rosszabb. Szó nélkül elkezdte enni, kb. 4 karikát evett meg és máris jött ki belőle. Sírt szegénykém hogy Ő még kér virslit, így tovább próbálkozott. Szerencsére többször már nem hányt és délután szépen ivott is rendesen. 14 órakor megint úgy aludt el, hogy ráfeküdt a mellkasomra és 2 perc után azt vettem észre, hogy már alszik is. Így aludt fél 4-ig majd mikor látta, hogy én még szunyókálok tovább feküdt mellettem és békésen várta, hogy felébredjek. 16 órakor felkeltem és csak annyit mondott, kérek inni. Egész délután le sem mozdult a kanapéról, itt feküdt mellettem majd mikor megjött az Apukája akkor is csak feküdt kettőnk között és csak nézett bágyadtan a szemeivel. Dél óta hőemelkedése van és még sajnos az sem ment le, de legalább lázas sem lett. Remélem holnapra már sokkal jobban lesz és több étvágya lesz!

Kop-kop-kop

Úgy néz ki, már túl is vagyunk ezen a kórságon, ugyanis hétfő óta semmi jele ennek a vírusnak. Mindent eszik, mindent iszik és szerencsére minden ok (kop-kop-kop). Viszont az orra továbbra is folyik, dehát ez legyen a legkevesebb!

Hányás-hasmenés

Nagyon úgy néz ki, hogy Milán összeszedett egy hányás-hasmenéses vírust. Tegnap kint voltunk sétálni és találkoztunk Csengével, aki múlt héten ebben a betegségben szenvedett. Hát azt meg nem mondom, hogy tőle kaphattuk-e el, mivel se nem puszilkodtak, se nem fogták egymás kezét csak egymás mellett játszottak, de az is lehet hogy alapból benne van a levegőben.

Ma reggel megitta Milánó a szokásos kis adag kakaóját, majd elindultak az Apjával a Mamához, mivel nekem fogorvoshoz kellett volna mennem. Apa félúton telefonált, hogy törpicurból kijött minden, így irány haza, telefonáltam a dokinak, hogy jöjjön ki. Délelőtt csak almát evett, majd megevett ebédre egy nagy tányér levest, husiból csak 2 falatot volt hajlandó enni. Ezek után jött a hasmenés... Most várjuk a doktornőt, hogy mi a pontos diagnózis. És hogy ez még ne legyen elég azért sikeresen meg is fázott tegnap törpicur - folyik az orra. :(

Ez könnyen ment...

3 napja már újra egyedül alszik el Milánó. Megfürdik utána még azért megkérdezi, hogy kaphat-e numát, ilyenkor ismét elmondjuk, hogy elvitték az Angyalkák erre jön a következő ötlettel, hogy csiribízzük neki vissza. :) Szerencsére minden hiszti nélkül elfogadja, hogy sajnos már nem tudjuk. Ezek után megissza a kakaóját kapunk jó éjszakát puszit, Apa hasra fekteti én betakarom és már jöhetünk is ki a szobájából! Egy szavunk se lehet törpicurra, igazán nagyfiúsan viselkedik!

Még mindig alvás

Tegnap délután már javult a helyzet, csak kb. 3-5 percig sírt hogy a hálószobában akar aludni, utána elszenderült. Este már csak 2 percig sírt utána hallgatta, hogy fürdök és szépen óvatosan kislisszantam a fürdőszobából anélkül, hogy Milán bármit is reagált volna rá, még hallottam beszélni majd egyszercsak elaludt. Ma délután detto 2 perc sírás, azóta csend és nyugalom! Még azért nem merem elkiabálni a dolgot, de remélem hétvégére már teljes nyugalomban, hiszti nélkül fog tudni elalduni délután és este is!

Egyébként ma nem tudom mi van, lehet hogy valami front jön, de nagyon kiakasztott délelőtt törpicur. Szokásához híven kirámolta a mesekockákat a dobozból, kiborította a szoba közepére és utána nem volt hajlandó segíteni összepakolni mert Ő motorozni akart. Na sikeresen úgy fel nyomta a vérnyomásom, hogy a motort elkoboztam, se kint se bent nem használhatja plusz kodu megvonást vezettem be amiért nem segített elpakolni.

Esti alvás

Nem ment túl egyszerűen az esti alvás, több mint fél óráig csak forgolódott Milán az ágyában, elmondta az összes ismert mondókáját. Na ekkor mondtam, hogy elmegyek fürödni addig majd Apa felvált. Ez betette a kaput, végig ordította a fürdésemet, az Apja kezét még a kiságyáról is lelökte. Azért ártani nem ártott ez a kis hiszti, mert utána már nem sok kellett és elaludt.

Ma a délutáni alvás szinte ugyanúgy telt, mint az este. Nem akart aludni jött ment az ágyában, bő fél óra után mondtam neki, ha nem fekszik le én átmegyek a nagyágyba aludni - erre csak mosolygott. Megint megkértem és csak rázta a fejét, na ekkor felkeltem és otthagytam. Elkezdett hisztizni, hagytam kb. 2 percig sírni majd visszamentem, lefektettem és pár perc múlva már aludt is.

A ma este Apa reszortja, mivel ma női nap van és a lányokkal kártyázunk. Így mikor lefektettük közöltem vele, hogy Anya elmegy dolgozni és Apa fog itt maradni veled aludni. Szó nélkül elfogadta a helyzetet és szépen magukra hagytam őket. Hááát nem tudom meddig bírja az Apja és mikor dönt úgy, hogy akkor ott hagyja egy kicsit hisztizni. :)