Ma kipróbáltuk a helyi bkv közlekedést. Felültünk a lakóparkon átmenő helyi járatra, ami pont az Sztk előtt tesz le. A buszmegállóig Milán motorral jött, majd pár lépés és már meg is érkeztünk a fül-orr-gégészetre. Ami a legnagyobb meglepetés volt, hogy senki nem volt a váróban! Na ezen nagyon meglepődtem, mert általában minimum 10-en szoktak várakozni, de még így is vagy 20 percig ültünk kint mire behívtak. A doktornő nagyon meg volt elégedve, nagyon szépen gyógyul a füle törpicurnak, így már holnap akár mehetnénk is a játszóra - ha Anyának nem kellene reggel ctg-re mennie, délután meg a dokihoz.
Viszont meglátszik, hogy 2 napja be vagyunk zárva a lakásba, ugyanis ma délután sikeresen felkergetett a planfora Milán. Történt, hogy délutáni alvásból felébredve rosszcsont pakolászott a műanyag dobozos fiókban, főzött közben én valószínűleg visszaaludtam. Egyszer csak arra ébredtem, hogy "Anya töröld meg a lábam". Ránéztem a lábára, fura volt hogy milyen illatos majd mondta, hogy mosóporos. Gondolkoztam erősen vajon mit csinálhatott, de a látvány minden képzeletemet felülmúlta!! Kibontotta a literes öblítő koncentrátumot (amiből 4 liter öblitő készíthető), majd fogott egy műanyag tálat és telerakta mosószerrel majd az öblítőt beleöntötte, természetesen az egész flakonnal - ami nem fért az edénybe, ment a földre.
Lassú számolás következett, sarokba állítás, sírás, hogy bocsánatot ad és Anya nem szomorú már.