A húsvétot most másképp ünnepeltük mint szoktuk, nem a nagyiékhoz mentünk ahogy eddig minden évben, hanem elmentünk NagyTatával Sopronba egy kis pihenésre.
Gyerekek már nagyon várták, főleg a pancsolási részt. :) Hogy ne legyen betegségmentes ez a hétvége sem, Apa sikeresen összeszedett valamit. Szerencsére hamar felépült, így mehettünk kirándulni, felfedezni Sopront. Első este szétnéztem a weben mit is lehet csinálni, és az első oldal amit beadott a kalandpark volt. Ez annyira megtetszett, hogy 2 napig odajártunk!:)
Milena kb. 20 percig élvezte, utána már csak unatkozott, vagy a trambulinban ugrándozott. De meg kellett dicsérnünk, hősiesen megvárta míg mi 3-an megunjuk a mászást.
Másnap is visszamentünk, vittük NagyTatát is, aki míg a gyerekekre figyelt felmentünk a felnőtt mászóra, majd hogy Milán is élveződjön felvittük a felnőtt csúszóra is!
Itt kezdődtek a kalandok. Ugyebár a felnőtt csúszó nem 1 méteres magasságban kezdődik, hanem úgy 5 méteren. Balázs mászott elől, majd Milán és én. Felértünk a fa tetejére megbeszéltük inkább én rakom fel a gyereket a csúszóra és B. szedi le. El is indult B. a következő fához. Na, hogy egyedül maradtunk rájöttem nem is lesz ez olyan egyszerű dolog. 5 méterre a földtől semmi kapaszkodó Milán elég alacsony, így fel kellett emelnem, hogy a csatját rá tudjam kötni a drótra. Elindult, minden simán ment, B. leszedte. Majd mentem én utánuk. Ez ment is még 2 fáig, utána jött a leghosszabb szakasz, nem is lehetett látni a következő fát ahova megérkezünk. B. elcsúszott, Milán ment utána és itt kezdődtek a problémák. Milán 1 méterrel a cél előtt megállt és visszacsúszott úgy 15 métert. A gyerek lógott kb. 8 méterrel a föld fölött én semmit nem láttam belőle, B. pedig próbálta neki elmondani mit csináljon (fogja meg a kezével a drótot és szépen húzza magát előre), eközben én kiabáltam segítségért az oktatóknak hátha valaki leszedi a gyereket. Eközben Milán küzdött hősiesen és nagy nehezen átért! Mikor földet értünk közölte, hogy menjünk még egyszer! Na mondtam neki kizárt dolog, még az kellene megint fennakadj! :)
Utolsó napon sétáltunk egy nagyot Sopron utcáin, a gyerekek rendesen kidőltek, így hazáig aludtak a kocsiban.
Gyerekek már nagyon várták, főleg a pancsolási részt. :) Hogy ne legyen betegségmentes ez a hétvége sem, Apa sikeresen összeszedett valamit. Szerencsére hamar felépült, így mehettünk kirándulni, felfedezni Sopront. Első este szétnéztem a weben mit is lehet csinálni, és az első oldal amit beadott a kalandpark volt. Ez annyira megtetszett, hogy 2 napig odajártunk!:)
Milena kb. 20 percig élvezte, utána már csak unatkozott, vagy a trambulinban ugrándozott. De meg kellett dicsérnünk, hősiesen megvárta míg mi 3-an megunjuk a mászást.
Másnap is visszamentünk, vittük NagyTatát is, aki míg a gyerekekre figyelt felmentünk a felnőtt mászóra, majd hogy Milán is élveződjön felvittük a felnőtt csúszóra is!
Itt kezdődtek a kalandok. Ugyebár a felnőtt csúszó nem 1 méteres magasságban kezdődik, hanem úgy 5 méteren. Balázs mászott elől, majd Milán és én. Felértünk a fa tetejére megbeszéltük inkább én rakom fel a gyereket a csúszóra és B. szedi le. El is indult B. a következő fához. Na, hogy egyedül maradtunk rájöttem nem is lesz ez olyan egyszerű dolog. 5 méterre a földtől semmi kapaszkodó Milán elég alacsony, így fel kellett emelnem, hogy a csatját rá tudjam kötni a drótra. Elindult, minden simán ment, B. leszedte. Majd mentem én utánuk. Ez ment is még 2 fáig, utána jött a leghosszabb szakasz, nem is lehetett látni a következő fát ahova megérkezünk. B. elcsúszott, Milán ment utána és itt kezdődtek a problémák. Milán 1 méterrel a cél előtt megállt és visszacsúszott úgy 15 métert. A gyerek lógott kb. 8 méterrel a föld fölött én semmit nem láttam belőle, B. pedig próbálta neki elmondani mit csináljon (fogja meg a kezével a drótot és szépen húzza magát előre), eközben én kiabáltam segítségért az oktatóknak hátha valaki leszedi a gyereket. Eközben Milán küzdött hősiesen és nagy nehezen átért! Mikor földet értünk közölte, hogy menjünk még egyszer! Na mondtam neki kizárt dolog, még az kellene megint fennakadj! :)
Utolsó napon sétáltunk egy nagyot Sopron utcáin, a gyerekek rendesen kidőltek, így hazáig aludtak a kocsiban.
