Görkorcsolya

Hétvégén Milánó megkapta első görkorcsolyáját. Ennek csak annyi volt az apropója, hogy az összes barátjának már van és természetesen akkor ő is akar. Reménykedtem benne, hogy ezt még tavaszig kihúzzuk, de nem.

Nagy izgalommal próbálgatta a görkorikat, Apa meg nagy gonddal nézegette melyik is lenne a legmegfelelőbb. Milán már kezdte elveszíteni a türelmét, haladni akart, fizetni és irány görkorizni a többiekkel.

Mikor hazaértünk nagy örömmel újságolta a többieknek, hogy már neki is van. Ott kezdődtek a gondok, hogy azt hitte ez milyen egyszerű kis szerkezet és pikk-pakk már görkorizik is ha felvette. 20 percig küzdött, majd teljesen elkeseredett. Elmagyaráztuk neki, hogy gyakorlás kérdése az egész, biciklizni se 2 perc alatt tanult meg. Utána már kezdte érteni, hogy menni fog ez és újra neki indult. Sokkal jobban ment neki, megtudott már állni egyedül és kezdte élvezni. Hazáig jött benne, sőt még a lakásban is folytatni akarta a görkorizást. :)

Hétvége

Péntek délután viszonylag elég időben tudtunk elindulni, már nagyon vártuk, hogy találkozhassunk a gyerekekkel. És mikor azt hiszed minden simán megy, akkor jön közbe a torlódás és már a 24-es km kőtől beállt a két sávos kocsisor. Hurrá! Úgy kb. 20 perc alatt tettünk meg 5 km-t. Így este 9-re sikerült is leérnünk, majdnem 4 óra volt az út!

A gyerekek ugrálva fogadtak az ajtónál, Milena annyira nem akart elengedni, hogy akárhova mentem cipeltem magammal. :) Szegénykém is összeszedett egy jókora foltot a bal szemére, ugyanis le vagy fel akart mászni a nagy hintára, leesett és beverte a szeme mellett. Lett rajta egy seb és az egész szeme már éppen sárga-zöld-lila színben pompázott. Milánnak szépen gyógyul az arca egy kis bibivel, ugyanis amit akkor nem láttunk az most láthatóvá vált. A baleset után a dokik azt mondták szépen begyógyul, csak épp most látszik, hogy a szemöldökénél össze kellett volna legalább tapasszal húzni két helyen a bőrét. Két kis vágás látszik rajta, ami minden bizonnyal meg is fog maradni! :( Így a bal szeménél már 3-ra nőtt a sebhelyek száma... remélem ennyivel megússza a gyerekkort!

Szombaton a szélnek köszönhetően jókat sárkányoztunk, Milán is nagyon büszke volt, hogy a saját kis sárkányát nagyon sokáig fent tudta tartani! Mi is kipróbáltuk a nagy sárkányt (3 m2-es), volt hogy úgy belekapott ha nem fogtuk volna erősen simán felkapott volna bennünket. :)

Vasárnaptól tartottam....reggel Milánnak elmagyaráztam, hogy ahogy megbeszéltük 2 hétig vannak Nagyinál és még csak 1 hét telt el, így még nélkülük megyünk haza, dolgozni. Kicsit pityergett, de ahhoz képest nagyon jól fogadta a hírt. Milena volt kemény dió, neki hiába magyaráztam csak sírt-sírt és nem akart elengedni. Így elég rossz volt elindulni, hogy egyikük sírt, de pár perc múlva már Ő is megnyugodott és ment játszani a fiúkkal.