Nem is meséltem még, hogy milyen új dolgokat eszik Milánó. Vasárnap délután majdnem kinézte a számból a vajas kenyeret, így megkóstoltattam vele. Na onnantól kezdve meg sem állt addig amíg jól nem lakott belőle. :) Így nem gyümölcsös tejbepapi volt az uzsonna, hanem vajaskenyér. Tudatosabb is lett, most már konkrétan a kezembe nyomja a teásüvegét is ha szomjas, nem csak játszáshoz használja.
A játékait is ide-oda viszi, de ha megkérem hogy hozzon nekem valamit ide akkor meg is teszi. Kezembe adja és mondja hozzá: "te" ami annyit jelent - tessék. A köszönömnél még csak odáig jutott, hogy "k", de ami késik nem múlik. Egyre többet hablatyol, nem csak a szokásos tetete, kaikai van a terítéken, hanem számára összefüggő mondatokat mondhat, mert folyamatosan nyomja a rizsát.
A porszívó viszont egy nagy kérdőjel számomra. Eddig úgy láttam tetszik neki, de ma mikor elővettem és elkezdtem porszívózni úgy kivágta a magas C-t hogy öröm volt hallgatni. Síkitozni kezdett, mint aki iszonyatosan felháborodott a porszívózásomon. Ez kb. 5 percig ment, majd közeledni próbált a porszívóhoz. Láttam rajta, hogy azt se tudja melyik részét csodálja és fogdossa, mert ugye a vezeték az még mindig favorit, de tetszett neki a hosszú cső része, na és persze a feje is. Meg kellett állnom, hogy végig tudja tapogatni a gyerek a porszívó fejét mert addig csak mászkált utána bármerre tologattam. Úgyhogy végig kísért az egész lakáson bármerre is mentem a porszívóval, de közben nem felejtett el rendetlenkedni sem.
Most már mindent leszed a nagyasztalról, ha nem éri el kézzel megpróbálja a terítő lehúzásával elérni. Így sikerült ma egy banánt megkaparintania, majd irány vele a hálószobai ágy. Persze én már csak annál a résznél eszméltem fel, mikor Milánó az ágyon randalírozott banánnal a kezében!
