Hova mehetne az ember május 1-én, mint állatkertbe, vadasparkba. Ágicica ötlete alapján elindultunk a Budakeszi Vadasparkba. Természetesen Milánónak telepakoltam a táskáját bébikajával, banánnal, vaníliás krémtúróval, egyszóval mindennel ami jól jöhet ha Milán nyűgössé válik. Csak egyre nem számítottunk, arra hogy mi (anya, apa) leszünk éhesek. Meg is jegyeztem, hogy csak nekünk lehet ennyi eszünk hogy éhesen (kb. 11.30-ra értünk oda) megyünk állatokat nézegetni.
Kicsit csalódottan jöttem el, többre számítottam. Milánó sem volt túlságosan elragadtatva, leginkább az apján lógott vagy rajtam. Az őzike viszont tetszett neki, mutogatott rá vadul egészen addig míg az őzike ki nem dugta az orrát és meg akarta nyalni a kezét.
Apák sorsa:
Mostanában a kutya után a másik kedvenc állata a madár. Lehet az galamb, varjú, holló, szarka nagyon szereti őket nézegetni és természetesen minél közelebb menni hozzájuk. Már a jelét is ismeri, mikor mutatom neki csak vigyorog rá. Még ami megragadta Milán fantáziáját azok a nyuszik voltak, épp akkor rendeztek fogócskát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése