Apa csütörtökön elutazott a Nagytatával 5 napra, így mi Milánóval leutaztunk szombaton Kistelekre Anyukámékhoz. Péntek este elmagyaráztam neki, hogy amikor reggel felébredünk elmegyünk duduval. Na lehet ezt nem kellett volna, mert fél 8-tól nyomta a rizsát a gyerek és persze ki is mászott az ágyból, jött át hozzám. Így nem volt mit tenni, fel kellett kelnem. Volt nagy öröm mikor megérkeztünk, Milán rögtön megölelte Ádámot és Zsuzsit is!
Úgy fel volt pörögre Milán, hogy nem volt hajlandó ebéd után aludni. Egyfolytában Ádámmal játszott. Törpitúrbó versenyt rendeztek, majd Milán elővette a 2 játék fűnyírót és azt tolták versenyben. Homokoztak, hintáztak, csúszdáztak a kertben. (Van annak is előnye ha nagy kertje van az embernek.)
Délután elmentünk a boltba, ahol Anyu vett Milánnak egy kiflit, hátha tőle elfogadja - és mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne Milán megette majdnem az egész kiflit!!! Nem győztem ájuldozni. Ebéd közben kivette a kezemből a nagykanalat, hogy ő egyedül eszik vele, mert látta Ádám is egyedül eszik.
Hétfőn miközben én autót takarítottam és mostam, addig Milán homokozott, locsolt ebből adódóan sarazott, motorozott úgyhogy tiszta kosz volt a gyerek, vihettem megfürdetni. Nagyon élvezte ezt a nagy szabadságot, jött ment (Anyuék zsákutcában laknak).
Mikor hazaértünk hétfőn délután, Milán vajat akart enni, persze úgy, hogy az ujjával durta a vajat és így akarta enni. Erre mondtam, csak kenyérrel lehet és láss csodát megette a vajaskenyeret, sőt 3 kis szeletet evett! Mondogatta mikor elfogyott, hogy "oda" - és közben a kezével a szájába mutogatott. :)
Ha ezt tudom, akkor már hamarabb lementünk volna Kistelekre!! :)
3 megjegyzés:
Asszem elert abba az eletkorba, amikor mondhatsz te neki barmit, igazabol csak a "kortarsak", vagy esetleg a kicsit nagyobb gyerekek velemenyere ad... ez aztan nagyjabol a kovetkezo 20 evben igy marad... :)
Köszi a bíztatást! :))
Tudja swan, mi kell a gyakorló anyukának ! :-)
Megjegyzés küldése