Az elmúlt napokban igazán szoros barátságot kötöttem a wc kagylóval, leginkább estefele szoktunk találkozni. Mit ne mondjak igazán kihagynám ezeket a remek találkozásokat, de ez a 24 órás, folyamatos hányinger nem akar alábbhagyni. És hogy tuti ne unatkozzak, csatlakozott hozzám Depresszió is - bár senki sem hívta. Ez a két remek társaság kellőképpen kikészít mind fizikailag, mind lelkileg. Az ételektől rosszul vagyok, persze vannak pillanatok mikor megkívánok valamit, de rögtön átgondolom milyen érzés is az amikor ez visszafele jön. Tiszta horror!
szombat, november 10, 2007
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)


3 megjegyzés:
Brrrr. Én Simbánál bejelentkeztem kedd estére, de csak, ha nem zavarok! Addig is, részvétem (előző poszthoz), és kitartás (ehhez a gyönyörű, ámde megviselö állapothoz)!
Kedden lesz a temetés, úgyhogy nem tudom pontosan mikor érünk haza!
Szia!
Sajnálom tatád, párodnak jobbulást, neked meg kitartást.
Hiányolunk a fórumról
Pusz
Kószóka
Megjegyzés küldése