Egyik barátnőm felkészített, hogy amint bekerül Milán az óvodába elképzelhető, hogy otthon sokat fog hisztizni. Úgy is mondhatnánk, hogy ezzel büntet, amiért óvodába jár és nem lehet itthon velem. Hiába szereti a gyerek az óvodát és örömmel megy reggel, így adja tudtomra, hogy azért valahol mégis haragszik emiatt.
Na nálunk ez be is jött, a héten Milán olyan hisztiket vágott le, hogy a hajam égnek állt tőle. Azt is mondhatnám, hogy onnantól kezdve, hogy megérkeztem érte az óvodába mindenbe belekötött és mindenért hisztizett. Miért így van miért nem úgy, miért hoztam miért nem hoztam, miért oda megyünk miért nem megyünk oda?! Ezt egészen addig csinálta, amíg el nem aludt! Kikészített.
Ma volt az első nap, hogy semmiért nem hisztizett, Ő mondta, hogy induljunk haza a játszótérről (meg is lepődtem, ilyen még sosem volt!). Ja, bocsi egy kisebb hiszti volt, de gyorsan túl tette magát rajta. Remélem hamar véget ér ez az időszak is és megszokja ezt az új helyzetet. Szerencsére az óvoda tetszik neki, az első hét óta egyszer sem mondta reggel, hogy nem akar menni. Mikor érte megyek akkor van egy kisebb pityergés - na nem azért, hogy még maradna - inkább félig-meddig az öröm könnyei. Hiányzom neki, mégiscsak 3,5 évig itthon volt velem!
Na nálunk ez be is jött, a héten Milán olyan hisztiket vágott le, hogy a hajam égnek állt tőle. Azt is mondhatnám, hogy onnantól kezdve, hogy megérkeztem érte az óvodába mindenbe belekötött és mindenért hisztizett. Miért így van miért nem úgy, miért hoztam miért nem hoztam, miért oda megyünk miért nem megyünk oda?! Ezt egészen addig csinálta, amíg el nem aludt! Kikészített.
Ma volt az első nap, hogy semmiért nem hisztizett, Ő mondta, hogy induljunk haza a játszótérről (meg is lepődtem, ilyen még sosem volt!). Ja, bocsi egy kisebb hiszti volt, de gyorsan túl tette magát rajta. Remélem hamar véget ér ez az időszak is és megszokja ezt az új helyzetet. Szerencsére az óvoda tetszik neki, az első hét óta egyszer sem mondta reggel, hogy nem akar menni. Mikor érte megyek akkor van egy kisebb pityergés - na nem azért, hogy még maradna - inkább félig-meddig az öröm könnyei. Hiányzom neki, mégiscsak 3,5 évig itthon volt velem!


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése