Az elmúlt 2 hetet Nagyiéknál töltöttük, avagy ahogy Milena mondja, Nanáéknál. Az első héten igen kellemes volt az idő, nem volt az a tűző napsütés. Gyerekek szinte állandóan pucéran rohangáltak és élvezték a szabadságot.
Az első héten fodrászkodtunk, játszótereztünk, pancsoltunk a medencében vagy csak a kertben játszottunk. Vasárnap haza kellett jönnünk, de kedden visszamentünk. Milán már nagyon régóta mondogatja, hogy vonattal menjünk, így kedd reggel B. kivitt bennünket az állomásra és mi hármasban elindultunk Nagyiékhoz.
Az első 30 percben még jól elvoltak, utána Milena elkezdett szenvedni. Sehol sem volt jó, semmi sem volt jó. Szerencsére nem sokan voltak a vagonban, és Kecskemétnél szinte mindenki le is szállt. Utána már élvezték a gyerekek jöttek-mentek, nézelődtek, bohóckodtak. Majd 2 óra vonatozás után megérkeztünk a legnagyobb melegbe.
A második héten már kánikula volt, folyt rólunk a víz, úgyhogy a gyerekek amikor csak tehették pancsoltak, saraztak, locsoltak, természetesen pucéran. :)
Nagyon jól érezték magukat, Milán ma már meg is kérdezte, mikor megyünk megint sok éjszakára Nagyiékhoz? :)
Az első 30 percben még jól elvoltak, utána Milena elkezdett szenvedni. Sehol sem volt jó, semmi sem volt jó. Szerencsére nem sokan voltak a vagonban, és Kecskemétnél szinte mindenki le is szállt. Utána már élvezték a gyerekek jöttek-mentek, nézelődtek, bohóckodtak. Majd 2 óra vonatozás után megérkeztünk a legnagyobb melegbe.
A második héten már kánikula volt, folyt rólunk a víz, úgyhogy a gyerekek amikor csak tehették pancsoltak, saraztak, locsoltak, természetesen pucéran. :)
Nagyon jól érezték magukat, Milán ma már meg is kérdezte, mikor megyünk megint sok éjszakára Nagyiékhoz? :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése