Pénteken sűrű napunk lett volna, ha fel nem hívnak délben az óvodából, hogy ne ijedjek meg most nem történt baleset a gyerekkel, DE lázas. Szóltam főnökasszonynak, hogy bocs, de én most el.
Mire odaértem az oviba, Milán elaludt, felébresztettük és tűz forró volt. Irány haza, útközben vettem nurofent. Hazaértünk éhes lett, evett, ivott és elaludt. Szombaton volt szinte egész nap magas láza, majd még vasárnap hajnalban 38.9, na akkor mondtam Milánónak vizes borogatás vagy hűtőfürdő. Utóbbit választotta, és hősiesen viselte 15 percig a vízben. Meg is lett az eredménye szépen ment le a láza. Azóta csak hőemelkedése volt, ma már az sem. Holnap még marad utána ha a doki is úgy látja csütörtökön már megy oviba.
Annyi a fura ebben, hogy semmi más tünete nem volt, pénteken még egy nagyon picit fájt a torka, de azóta még csak pirosnak se piros, étvágya is volt/van.
De hogy ne legyen olyan unalmas a hétvége én is megkaptam ezt a jó kis betegséget annyival, hogy nekem iszonyúan fáj a torkom hozzá. Bedagadtak a mirigyeim, nyelni alig tudok a fájdalomtól. Jó kis fogyókúra ez!
Annyi a fura ebben, hogy semmi más tünete nem volt, pénteken még egy nagyon picit fájt a torka, de azóta még csak pirosnak se piros, étvágya is volt/van.
De hogy ne legyen olyan unalmas a hétvége én is megkaptam ezt a jó kis betegséget annyival, hogy nekem iszonyúan fáj a torkom hozzá. Bedagadtak a mirigyeim, nyelni alig tudok a fájdalomtól. Jó kis fogyókúra ez!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése