HH 3. nap

Tegnap délutáni alvásból is lázasan kelt, sőt lázasan feküdt le este is. Hajnali 1 órakor úgy feküdtünk le, hogy még mindig ment a hasa és 3/4 4-kor úgy keltem, hogy megint megy a hasa. Tisztába tettem, közben ivott és mikor leraktam aludni újból hányt. Megint a nappaliban kötöttünk ki.

Beadtam neki egy hasmenésre kapott por italt, de nem sokkal később ki is jött belőle. Majd nagy nehezen, elaludt. Láza sem igazán akart lemenni, 38 foknál megállt. Reggel 9-kor ébredtünk Milán jösszmékelésére, láztalanul. Ivott, de megint kijött belőle minden, ismét hányinger elleni kúpott kapott.

Délben aludt egy nagyot, de addig szinte nem ivott semmit. Szerencsére délután bepótolta ezt és jókedvűen ébredt. Evett banánt és egy kis üres zsemlét, vacsorázni is szeretett volna, na és persze kakaót is kért volna.

Bízom benne a gyógyulás útjára lépett és most már nyugodt éjszakánk lesz.

H-H 2. nap

Hajnali 4 órakor keltett Milena, hogy megint hányt, akkor csak egy picit. Lefeküdtem mellé a földre, de nem sokkal később újra hányt. Ekkor kiköltöztünk kettesben a nappaliba, újabb kúp (ha már épp a hasa nem megy). Hányás abbamaradt. Jött helyette a láz. Este volt egy pici hőemelkedése, de reméltem nem lesz magasabb. Tévedtem.

Fél 5-kor kapott panadolt, de fél 8 fele még mindig lázas volt. Ekkor váltott B., ekkor aludtam egy kicsit, de negyed 10-kor arra ébredtem, hogy Milena keservesen sír. Negyed 9-kor B. adott neki nurofent, de nem segített rajta, 39,6 volt már a láza. Vizes ruházta kezét, lábát emiatt sírt olyan keservesen.

Kifeküdtem mellé a kanapéra és olvastam neki egy kis Anna és Petit, ez elterelte picit a figyelmét. A láza csak nem akart lemenni, ezért majdnem 11 volt mikor adtam neki kúpot. Utána aludt egy kicsit. Megjött az étvágya, megevett egy fél banánt, később egy kis főtt krumplit. Viszont most meg az ivást bojkottálja. Nagy könyörgések árán tudok pár kortyot belé tuszmákolni. :(

Most alszik, bízom benne ennyivel megússza ezt a nyavajás betegséget.

Hányás-hasmenés 1. nap

Tegnap reggel 7 órakor keserves sírással ébresztett Milena. Hányt. Először azt se tudtam, hogy mit csináljak, mitől hányhatott, hisz még csak nem is reggelizett még. Kérte a reggeli kis kakaóját - amit gondoltam, hogy nem jó ötlet, de hátha - ivott belőle pár kortyot, majd közölte nem kéri. Úgy kb. 10 perc múlva ki is jött belőle.

Kis kortyokban itattam, vártunk, de mire a következő kortyot ihatta volna, mindig kijött belőle. És ez így ment 13 óráig. Akkor úgy döntöttem jéggel adom neki a vizet, hátha a nagyon hideg segít valamit. Közben felhívtam a doktornőt, aki javasolta a hány inger elleni kúpot vagy a b6 vitamint, de csak kúp volt itthon. Ezt beadtam neki, nagy sírások közepette. Mire fellélegezhettünk volna, hogy abba maradt a hányás, következett a hasmenés. Elsőnél még szólt, hogy bibilni kell, elmentünk wc-re, de a hasa ment. Na ekkor feladtam rá a pelenkát tuti, ami tuti. Késő éjszakáig ment a hasa. :( Inni viszont ivott rendesen.

Lipót 6. nap

A búcsúzás napja. Milán nagyon el volt keseredve, hogy haza kellett indulnunk. Milena úgy bojkottált, hogy a kedvenc maciját - a kuckó játszóházban találta és minden nap hozta magával a reggelihez és vacsorához, vagy ha épp arra jártunk - nem akarta vissza vinni. Olyan durcás képet vágott, hogy én még ilyet nem láttam. :)

Lipót nevéhez fűződik a Lipóti Pékség is - mint megtudtuk a szálloda tulajdonosa azonos a pékség tulajdonosával. Kijelentkezéskor ajándékként kaptunk egy 3 kilós óriás kerek parasztkenyeret.

10 órakor kellett elhagyni a szállodát, így úgy döntöttünk haza fele bemegyünk Győrbe egy kis városnézésre. Épp Barokk Esküvő néven volt műsor a központban, így a gyerekek kipróbálhattak mindenféle játékot. Mi B.-vel kirakóztunk - én egy szívet próbáltam kirakni, mely 8 darabra volt vágva és ki kellett találni, melyik rész hova is illik. Sikerült megoldani, de mint kiderült ez inkább a szögletes megoldás volt, így B. megpróbálta az ívelt megoldást kirakni, de csak kis segítséggel sikerült. :))

Különböző feladatokat kellett megoldani a gyerekeknek és közben ezüst tallérokat kaptak jutalmul. 5 tallér összegyűtése után beválthattuk és cserébe kapott Milán egy nyalókát.

Sajnos a fényképezőgépünk felmondta a szolgálatot és nem volt hajlandó tovább működni. Szervíz vár rá. :(

Lipót 5. nap

Utolsó egész nap Lipóton, így nem volt kérdés, hogy fürödni megyünk. Kipróbálták Milánék a nagy csúszdát, amelyiken matraccal lehet lecsúszni. Volt hogy beleborultak, de legtöbbször megúszták szárazon. :)Milán kitalálta, hogy béka talpat szeretne és búvár szemüveget. Ennek csak egy feltétele volt, siklania kellett a víz alatt, karúszó nélkül. Első reakciója néma csend volt és az arcára volt írva, hogy nagyon gondolkozik mi is legyen. A békatalp viszont nagyon vonzó gondolat volt, így győzött a vágya. Nagy meglepetésünkre nagyon ügyesen siklott a víz alatt, kb. 10x csinálta meg, mi pedig egyre távolabb mentünk egymástól. :) Az ígéret viszont szép szó, így megkapta a békatalpat.

Lipót 4. nap

Mai napra is kirándult terveztünk, átmentünk megnézni a Hédervári kastélyt. Sajnos csalódnunk kellett, a kastélyból szálloda lett, így csak a parkot nézhettük meg. Tanakodtunk hova menjünk tovább, de Milán leverte a hisztit, hogy Ő fürödni szeretne a szállodában és menjünk vissza. Útközben azért megálltunk egy kis széna bála tologatásra. :) A gyerekek örömére a délutánt pancsikolással töltöttük.

Lipót 3. nap

Szokásos reggeli rituálénk után úgy döntöttünk bicikli túrázunk. Béreltünk biciklit, de nem tudtuk Milán vajon hogy fogja bírni. Gondolkodtunk, hogy jobb volna talán, ha Apa mögé ülne, de ha van a méretében bicikli és szeretne azzal jönni, akkor jöhet vele.

Természetesen volt neki való bicikli, egy picit nagy volt neki, de ügyesen megoldotta a fel-le szállást. Milenának kibéleltük az ülését és elindultunk megnézni a Szigetközt. Ajánlottak nekünk pár helyet, amit érdemes megnézni - pl. régi kikötő. Nagy részt a töltésen mentünk ami apró kavicsos volt. Teljesen szétrázott bennünket!
Milán 1-2x levágta a hisztit, hogy Ő már nem bírja, de hősiesen tekert közben tovább!

Ugyan a kikötőig nem jutottunk el, de láttunk őzikéket, kis horgász csónakokat, amibe természetesen bele is szálltak. :) Majd találtunk egy hidat, aminek a felét elvitte a víz! Na itt sokat elidőztünk - a bolt 2-kor nyitott és a gyerekek jégkrémet akartak enni, így 1 óra hosszáig le kellett őket foglalni valamivel. :) A pech csak az volt, hogy a boltban mint kiderült nem árulnak jégkrémet!!!

A bicikli túráról olyan 4 óra fele értünk vissza, fáradtan és elgyötörten. Az első boltban a faluban végre vettünk jégkrémet, ami megváltás volt a nagy melegben. :)








Nem volt kérdés a nap hátrelévő részében mit csináljunk. Bele vetettünk magunkat a szálloda medencéjébe és itt vártuk meg, míg vacsora idő lett.

Mondhatom nem kellett senkinek se könyörögni, hogy aludjon! :)

Itthon megmértük vajon mennyit tekerhettünk, kiderült majdnem 19 km-t! Nagyon büszkék voltunk Milánra! :)

Lipót 2. nap

Reggeli és a gyerekek kreatívkodása után ismét az a döntés született, hogy irány a strand - egyébként is jelenésünk volt az orvosnál. :(

Megbeszéltük Milenával, hogy a gyerekmedencét úgy ahogy van elkerüljük! Nem is ellenkezett, de bármikor elmentünk mellette, megjegyezte, hogy ott ütötte be a csúszdába az állát. :(

Így felváltva próbáltuk ki a medencéket, melyet Milena egyre jobban élvezett. Vettem neki még itthon egy karúszót, amit eleinte nem nagyon akart felvenni, de megértette, ha nincs rajta elmerül. Így kezdte egy jobban élvezni Ő is a vizet. Azt játszottuk, hogy felállt a medencében - az elméletileg felnőttek számára kialakított ülőkére, ahol pezsgőfürdőzni lehetett - és kért menjek távolabb, majd fogta magát és egy kis lendülettel belevetette magát a vízbe. Próbált oda jönni hozzám. :) Ez annyira tetszett neki, hogy egyszerűen nem engedett leülni, még ha pihenni is szerettem volna. Kipróbáltuk mi is a sodrófolyosót, de eleinte ez sem tetszett Milenának.

Miután ezt meguntuk, átvonultunk a hátsó medencéhez, amit Milena jobban élvezett, hisz folyamatosan mélyült. Milán felmászott a csúszdára, de eleinte nem mert rajta lejönni (karúszóval), félt, hogy elmerül. Majd egy kis rábeszélés árán lecsúszott, ami után nem volt megállás. Természetesen Milena is ki akarta próbálni, így Apával felment és együtt csúszdáztak. :)

Lipót első nap

Kedden elindultunk nyaralásunk célpontja felé, Lipótra. Kellemes kis hotelben foglaltam szállást - Orchidea hotel, tele volt az egész épület orchideákkal -, beleolvadt a vidéki tájba. Egy kis patak volt a hotel körül, tele halakkal na és persze békákkal.

Az egész hotel udvara olyan benyomást keltett, mintha egy családi ház kertjében lettünk volna. Sziklakert, kis hidak, homokozó, csúszda, napozó ágyak. Szebbnél szebb növények, virágok és persze a kis patak.

Elfoglaltuk helyünket és hogy bele is csapjunk az élvezetekbe, célba vettük a strandfürdőt. Először körbejártuk a helyet, volt egy nagy medence, ahol sodró folyosó volt, pezsgőfürdő, zuhatag és egy csúszda enyhe hullámokkal. Mellette 2 gyerekmedence, egyikben csak víz, a másikban egy csúszda, ahova először is fel kellett mászni, majd végig gyalogolni egy fa hídon és a végében ott volt a csúszda. A fürdő végében volt egy hatalmas folyamatosan mélyülő medence. A sekély résznél csúszda a gyerekeknek, mindenféle vizet kilövő masinák. A mély részénél pedig 3 csúszda volt. Illetve még egy hullámmedence is volt a csúszdák mellett.

Először kipróbáltuk ezt a lassan mélyülő vizet, amit eleinte nem igazán kedveltek a gyerekek, így fogtuk magunkat és átjöttünk a gyerekmedencéhez. Én Milenával a csúszdás részbe mentünk be, míg Apa és Milán a nagy medencében lubickoltak.

Milena célba vette a csúszdát, mely elég furán volt kialakítva. A lépcső az inkább egy létrához hasonlított. Kb. 4x-re mehetett fel a csúszdára - végig fogtam, és mikor már azt hittem nem lesz baj, akkor megtörtént a baj - megcsúszott a lépcsőfokon és legalább 2 fokba bevágta az állát. Ott álltam mögötte és mégsem tudtam elkapni.:(((((((( Iszonyatosan vérzett a szája, azt hittem kitört pár foga! Mire nagy nehezen a hideg víz alatt abbamaradt a vérzés, akkor látszott, hogy az alsó ajka teljesen bedagadt, nyelvén is ott voltak a foga nyomai. Megvolt az összes foga! Azt hittem ennyivel megúsztuk mikor megláttam, hogy az álla viszont szétnyílt. Rohantunk az úszómesterhez, hogy ki tudná ellátni - közben kihívtam Apáékat is a vízből - és mentünk is az elsősegélynyújtó helyhez.
Már lepergett előttem, hogy összekapcsolják, vagy varrják az állát szegénykémnek, de szerencsére a doki megnyugtatott, hogy pár nap alatt összeforr neki. Befújta spray-vel és tett rá ragtapaszt. Még 2 napig mentünk fújatni, utána már csak ragtapaszoltuk, hogy a víz ne áztassa fel.
Ezek után nem sok kedvünk volt fürödni, így mi Milenával a játszótéren kötöttünk ki, ahol szinte ki se lehetett szedni a hintából.

Milán eközben felfedezte a sodró folyosót és ki se lehetett onnan szedni, annyira élvezte. Akkor volt csak hajlandó kijönni a vízből, mikor szóltak, hogy záróra!

Ismét cumi nélkül

Délután Milena azzal kelt sírva, hogy szétszakadt a cumija. Addig rágta, csavargatta a szájában, míg szét nem szakadt hiába beszéltem neki, nem hallgatott rám.

Úgy döntöttem befejeztük a cumizást lesz ami lesz, nem veszek neki többet. Így az esti alvásnak is úgy mentünk neki, hiába sír-rí nem tudok neki cumit adni, mert nincs itthon több.

A legnagyobb meglepetésemre, pikk-pakk elaludt. Nem hisztizett, nem sírt, egy picit kérte, hogy menjek be hozzá, ringattam a hintaszékben majd mutatta, hogy vissza az ágyikóba csicsuka.

Ha a múltkoriból indulok ki, éjfél fele lesz egy ébredése, de az múltkor is kemény volt, akkor kapott új cumit, most viszont nincs. Azt hiszem hosszú éjszakám lesz.


2010. augusztus 4.
Milena úgy aludt az éjszaka, mint a bunda. Egyszer sem kelt fel cumit hiányolva! :)

Kos

A kisfiam egyre jobban kimutatja mennyire önfejű, és akaratos amivel természetesen az idegszálaimon ugrál. Kemény menet ez köztünk, mivel én sem vagyok egy engedékeny típus.

Néha olyan tehetetlennek érzem magam, mert nem tudok mivel rá hatni, hogy szót fogadjon. Ma például megígérte, ha feljövünk a játszótérről összepakolja a szétdobált legóit. Természetesen fürdés közben közölte, Ő ilyet nem mondott. Vacsora után kikapcsoltam a kedvenc meséjét és közöltem most már akkor indulás pakolni. Még vagy fél óráig húzta az időt és mindenféle kifogásokat keresett, vagy éppen próbált rávenni, hogy segítsek neki. Közben már eltiltottam 1 hétre a Minimaxtól, az agyamban már lefuttattam, hogy a legót is elzárom, de 21x-re is csak húzza az időt és megvárja míg robbanok. Na akkor végre neki lát nagy durcásan és sértődötten, sőt engem hibáztatva hozzálát pakolni.
Az a baj, hogy ugrok és ő ezt tudja nagyon jól, csak nem értem miért jó neki, hogy elkezdek kiabálni vele. Természetesen mit mond erre a kicsi fiam, hogy nem kell kiabálnom, megértette amit mondtam neki. Csak azt nem tudom miért várja meg míg eljutunk idáig??

Belefáradok ebbe az örökös harcba és nem tudom a kiutat. :( Mindig az egyik barátnőm szavai jutnak az eszembe, miszerint "ha most nem fogom meg, akkor később már nem fogom tudni." Tehát ha most nem tudom elérni, hogy szót fogadjon - többnyire - akkor később már esélyem se lesz rá, csak a fejemre nő.

Nem mindig mosoly és kacagás a gyereknevelés!

Egy kicsit kompenzálja ezt az egész helyzetet Milena, ahogy édesen aranyosan egyre többet beszél és nap mint nap mosolyt csal az arcomra a dumájával.
Mint minap mikor közli velem - nem engedtem, hogy más babakocsijából kivegyen egy játékot -

Anya: "Milena azt nem szabad, gyere onnan!"
Milena: - arrébb tol és közli velem - sicc innen. :))

Hirtelen azt se tudtam erre mit mondjak úgy el kezdtem nevetni!