Vasárnap reggel azzal hívtak fel a gyerekek (Anyukáméknél voltam, gyerekek pedig Apjukkal itthon), hogy Milenának elszakadt a cumija és hol van a rózsaszín cumi, mert ugye 2 volt egy csomagban. A válaszomnak nem nagyon örültek, ugyanis az a bizonyos cumi a bölcsiben van, ha bármi van akkor oda tudják neki adni.
Pár napja már megbeszéltem Milenával - mert ugye Anya hiába mondta el neki százszor -, hogy ne rágja azt a cumit, mert elszakad és az kuka, és Milena már akkora hogy neki már nem lehet cumit kapni. (Valamelyik nap pont az egyik nagy bevásárló üzletben voltunk, ahol Milena kukucskálta a cumikat és az övét pont nem lehetett kapni.) Mondta, hogy "oké".
Na ezek után mikor hazaértem Milena rögtön azzal fogadott, hogy elszakadt az Imi és már sírt is. Elmagyaráztam neki, hogy a másik Idánál van a bölcsibe, úgyhogy utána ezt hajtogatta egész délután.
Így mentünk neki az éjszakának. Kemény volt mire elaludt, hintáztattam, simogattam, ha leraktam újra rákezdett, hogy hinta. Ez ment több mint egy óra hosszáig. Majdnem fél 10 volt mire nagy nehezen elaludtak.
Na ezek után mikor hazaértem Milena rögtön azzal fogadott, hogy elszakadt az Imi és már sírt is. Elmagyaráztam neki, hogy a másik Idánál van a bölcsibe, úgyhogy utána ezt hajtogatta egész délután.
Így mentünk neki az éjszakának. Kemény volt mire elaludt, hintáztattam, simogattam, ha leraktam újra rákezdett, hogy hinta. Ez ment több mint egy óra hosszáig. Majdnem fél 10 volt mire nagy nehezen elaludtak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése