Mondókák

Milena legújabb kedvenc mondókája:

Hóembernek se keze se lába
hóembernek pici szeme szén.
Lustán pislant, fadugó az orra,
vásott kannát visel a fején.

Ez a kis mondóka megtalálható a zene ovi téli ünnep c. cd-én is.

A másik kedvenc:

Jár az óra tikk-takk, tikk-takk jár,

benne ül egy kicsi manó kalapál.

Ha megáll az óra és nem jár,
alszik a kicsi manó nem kalapál.

Szánkózás

Tegnap délután kitaláltuk, hogy meg elmegyünk egy nagy dombra szánkózni. Itt a lakóparkban is találtunk tegnap azért egy kisebb dombot, onnan csúszkáltunk lefele, de az nem volt az igazi. Milena csúszkálni nem nagyon akart, de élvezte amikor húztuk a szánkón.

Így ma délelőtt összepakoltuk a síruhákat, gyerekek overáljait és elindultunk. Útközben döntöttük el, hogy nem megyünk túl messzire elég nekünk a Hármashatár hegy elsőre.

Milena onnan kezdve, hogy kiszállt a kocsiból végig hisztizte az egész délutánt, míg mi hárman vígan csúszkáltunk le a hegyről. Milán kitartóan csúszott és hozta fel a szánkót, majd megmondta mikor ki következik. Néha-néha beszállt Apa mellé és együtt csúsztak. :)

Megbeszéltük legközelebb Milenát otthon hagyjuk (nem egy téli gyerek, nem hiába született nyáron) mert mi még szerettünk volna csúszkálni, de Milenával nem lehetett bírni.

Ovi Karácsony

Milánék ismét nagyon aranyos műsort adtak elő Karácsony alkalmából. Milán édesen mondta magyarul és németül is a mondókákat, énekeket. Milena mindeközben kíváncsian nézte mi történik, néha felállt és táncikált egy kicsit.

Újra ovi, bölcsi

Ma reggel hivatalosan is egészségesnek nyilvánítottam mindkét gyereket. :) Milánt beadtam oviba, majd Milenát is bölcsibe.

Közölték délután a bölcsiben, hogy az 5 gyerekből Milena az egyedüli egészséges - könnyű úgy, ha 2 hét után ma ment először bölcsibe. Kis barátnőjével, Petrával ismét együtt játszattak. :) Azzal fogadott Milena, hogy Petra megvizsgálta a pocakját. :) (közben persze megtudtam, hogy Petra beteg lett, így holnap már nem is jön.:( )

Remélem a két törpe kibírja már ezt a 2 hetet egészségesen!

Milán holnap ismét mehet úszni, de megint pótolhatunk 3 órát, így 4 órára megyünk és 6-ig maradunk.

Mikulás

Pénteken 5 órára voltunk hivatalosak céges mikulásra. Először az én munkahelyemre mentünk, ahol 3 manó énekelt és bohóckodott először a gyerekekkel, majd egy közös énekkel becsalogatták a Mikulást. Milena végig jött-ment, tapsikolt, míg Milán mellettem ült és úgy énekelt. Viszont ahogy megérkezett a Mikulás, Milán felpattant és közelebb merészkedett hozzá, míg Milena beült az ölembe. :)

Először a piciket szólították, így Milenával odamentünk a Mikuláshoz, ahol szépen megmondta mi a neve, cserébe megkapta a csomagját. :) Ezután jöttek a nagyobbak így Milán is megkapta a maga csomagját. Gyorsan ettünk, ittunk majd 3/4 7-re megérkeztünk Apa munkahelyére, ahol még javában osztogatta a Mikulás az ajándékokat. Gyorsan beszerezte a két gyerek a 2. csomagját is. Majd Milán gyorsan sorba állt arcfestésre (Oroszlán lett), míg Milena a játszószobának kialakított helyiségben játszott. Az összes fakopáncsos kirakót kipakolta, visszapakolta, majd babázott, xilofonozott, Milánnal főzőcskéztek. :)

8 óra körül értünk haza, de fél 10-kor alig lehetett őket ágyba tenni.

Oroszlán

Még itthon

Ma délután jelenésünk volt az új orvosunknál. Nagyon alaposan megvizsgálta mind a két gyereket, a diagnózis: Milánnak felülfertőződött a szájzugában a sebe, így más krémet írt fel, ha nem lázasodik be akkor megússzuk az antibiotikumot. 3 óra után 37,1 volt.... És hogy ez ne legyen elég Milenától elkapta a kötőhártyagyulladást, így szemcseppezünk is.

Milena kapott antibiotikumos orrcseppet, mert a torkába is folyik le a váladék. A szeme rendbe jött.

Csütörtökön telefonálunk hogy alakul a gyerekek állapota és remélhetőleg hétfőn már mindkettő egészségesen újra aktív bölcsi-ovi látogató lesz. :)

Már nagyon várom, hogy kimásszunk ebből a nyavalyákból!

Nyavaják

Milena nagy nehezen a gyógyulás útjára lépett, attól eltekintve, hogy folyik az orra, de legalább a láza és a hőemelkedése is elmúlt. Viszont kijött rajta a kötőhártyagyulladás. Hogy ezt hogyan sikerült összeszednie fogalmam sincs!

Milán is már "csak" köhög és folyik az orra, viszont nála meg herpesz jött ki a szája szélén. Utánanézve a neten a láztól legyengül szervezetnél fordulhat elő herpesz, na de eddig ilyen még sose jött elő nála! Így további kényszerpihenőre van ítélve mind a két gyerek.

Közben megfogalmazódott bennünk egy gyerekorvos váltás is, mert az hogy 1 napi láz után egyből antibiotikumot írjon fel egy orvos nekünk elég furcsa. Így az általunk választott új orvossal holnap beszélünk mikor vihetnénk el hozzá a gyerekeket vizsgálatra.

Milán is kidőlt

Milena sehogy sem akar javulni, hajnalban 40 fokos láza volt. És ez már kezd rendszeres lenni szombat óta, minden délutánra kezd belázasodni és az éjszaka folyamatosan 39,6 fölött van a láza.

Tegnap este fekvésnél mikor Milánnak adtam puszit a homlokára gyanúsan meleg volt, 38.2. Örömujjongásba kezdett, hogy akkor nem megy reggel oviba. Persze reggel meg azért hisztizett, hogy ő menni akar miközben 6 órakor már neki is 39 fölött volt a láza. Délre már megint 39,6 volt.

Kihívtam a doktornőt megvizsgálta mind a kettőt, diagnózis nincs, de felírt mindkét gyereknek antibiotikumot.

Kényszerpihenő

Már kezdtem örülni Milena milyen jól bírja a gyűrődést a bölcsiben. Múlt héten csak 4-en voltak a 13-as létszámból. Szombatig tartott az örömöm, ugyanis délre belázasodott.

Estére már 38,9 volt a láza, de semmi más tünet nem jelentkezett. Éjfélkor még mindig elég magas láza volt, újabb adag gyógyszert kapott. Vasárnap hajnalban már fájlalta a fülét is és továbbra is lázas volt. Balázs elvitte az ügyeletre, ahol csak annyi mondtak vírus, napi 3x 5 ml nurofen.

Ma hajnalban 39,6 lázzal jött át hozzám az ágyba, kúpot kapott amit szegénykém nagyon utál.:( Hajnal óta még nem volt láza, de folyik az orra és elég kis rekedt hangja van. Étvágya is változó, de kevesebbet eszik mint szokott.

Hétvégék

2010. november 6. - Visegrád

Ha már jó idő, akkor menjünk kirándulni. Felkerekedtünk és elmentünk Visegrádra megnézni a várat na és persze ki nem hagyhattuk a bobozást sem. Milán már alig várta, hogy bobozni menjünk és ki is jelentette Ő Apával fog bobozni. Egyértelmű volt, mivel se én se Milena nem vagyunk egy nagy száguldozós típusok. Milena egyébként is most ült először bobon, elméletileg csak 3 éves kortól lehetett volna, de a kutya nem kérdezte hány éves Milena, sőt még nálánál kisebb gyerekek is boboztak.

Milán kijelentette majd Ő irányít és fékezés nélkül száguldoztak le a pályán. Míg mi Milenával a lassabb tempót választottuk, még így is volt, hogy jajgatott és még jobban lassítanom kellett. A 2. kör már jobb volt, gyorsabban mentünk, sőt a 3. körnél már Apáékkal versenyeztünk, mert Ők a nyári bobbal mentek mi meg a télivel. Természetesen sokkal gyorsabbak voltak nálunk, majdnem ki is borultak. :)

2010. november 13. - Csodák palotája

Reggel még úgy indultuk, hogy a Gyerekvilág kiállításra megyünk, de megbeszéltük, hogy a nyugalom érdekében inkább menjünk máshova. Túl nagy lett volna a kísértés a gyerekek számára, hogy minden másodpercben hisztiben törjenek ki, hogy éppen mit vegyünk meg nekik. Így inkább a Csodák Palotájába vettük az irányt, játszani ott is lehet. Gyerekek nagy izgalommal vetették bele magukat a játékokba, rögtön két részre szakadtunk, Apa Milánnal ment én pedig Milenával jártam körbe az épületet.

Márton nap

Tegnap ismét Márton nap volt az óvodában. Múlt héten csütörtökön már legyártottuk (Anyukák) a lámpásokat, Milán kiadta, hogy kék és sárga legyen az övé.

Fél 5-kor kezdődött az ünnepség és a tavalyi visszafogottságának nyoma sem volt (beült az ölembe és onnan nézte a műsort). Végig mondta az összes német mondókát, körtáncot. Nagyon aranyos volt! Néha kitekintett rám, mosolygott és vidáman mondókázott tovább.

A műsor után ettek-ittak a gyerekek, majd felöltöztünk és a másik két német csoporttal és a lámpásokkal elsétáltunk főtérre, ahol énekelgettek majd a német iskolások is csatlakoztak hozzánk. A gyerekek nagyon élvezték ismét a lámpásozást.

Milenáról

2 éves 5 hónapos (1 napos) és igazi kis hölgy. Nagyon bújós, állandóan mosolygós és néha igazi hiszti királynő.

Teljesen leszokott a cumiról, már a bölcsiben sem alszik vele hétfő óta. Itthon már régóta nem keresi, de már a bölcsiben is el tud aludni nélküle.

Teljesen szobatiszta. 2 hete már a "nagy dolog" is csak a wc-be kerül és nem a bugyiba. Minden reggel száraz pelenkával ébred, de még kéri esténként - biztonságot nyújt neki, meg nekem, is tuti ami tuti. :)

Szeret beszélni, de azért még mindig a bátyja viszi a prímet. A bölcsiben meg is jegyezték, hogy Milena nem beszél, csak mutogat ha kell neki valami. Megbeszéltem vele, hogy másnap szóljon szépen ha valamit szeretne. Meg is lett az eredménye, állítólag nagyon sokat beszélt, meg is voltak döbbenve rajta. :)

Imád babázni, bármikor megkérdezem mivel játszott a bölcsiben azt a választ kapom, hogy babáztam. Megkérdeztem ma, na és hogy hívják a babát - Nórinak. :) Van egy bölcsis társa Nóri, de hogy róla kapta-e a baba a nevét, vagy csak tetszik neki ez a név azt nem tudni.

Minden kisgyereket megölelgetne, ha nem rohannának el előle. :) Milán is pont ilyen volt kicsi korában.

Kedvenc figurái Mickey egér, pontosabban a Minnie, de hiába magyarázzuk Ő váltig állítja, hogy az Mickey. Barbie baba, mivel a bugyiján az van, így szinte minden nap barbie bugyit választ, de néha jöhet csőrike is. Végül a Hello Kitty, de ez még annyira nem favorit, csak két harisnyája ilyen. De ha bárki megkérdezi mi van rajta, rögtön mondja "Ello Kitti" és mindenhez hozzá teszi "Anya vette" :)

Dumák

Milán: "Ha én birkány volnék, soha nem szöknék ki a ketrecből."


Milena: "Én is kérek kukit!" - meglátta a bátyja kukiját.
Anya: "Azt nem lehet csak úgy a boltban venni!"
Milena: "Naa, naa, naa" - ugrálva kérlelt bennünket. :)

Milena a zsivány

Ma számomra egyértelműen bebizonyosodott,hogy Milena is megéri a pénzét! Azt hittem, hogy Milán - csak kisfiú - kis korában mindenféle csínytevése után már nem érhet meglepetés, de nagyon tévedtem!

Az úgy kezdődött, hogy ma reggel B. és a gyerekek elindultak bölcsibe, oviba. Majd én is készülődni kezdtem, megyek angolra. Kabát, kulcs, nyitom az ajtót tenném bele a zárba a kulcsot, de azt nem lehet. Most meg mi van? Próbálkozom újra, semmi, belülről próbálnám na onnan végképp nem lehet. Belenézek a zárba és valami fém lapocska látszik csak, aminek elméletileg el kellene mozdulnia, ha belerakom a kulcsot. De az nem mozdul sehova! Levetkőzöm, ebből ma már nem lesz angol óra.

Hirtelen azt se tudtam hol is kezdjem a telefonálást. Házgondnokot felhívtam, sajna a férje nincs itthon dolgozik azt se tudja kihez kellene fordulnom. Szomszédokat hívom, hátha valaki cseréltetett már zárat és tud valami jó szerelőt. Semmi! Nem hiszem el, hogy az egész lakóparkban még senkinél nem történt hasonló és senki sem tudja ilyenkor kit kellene felhívni!?

Internetre fel, azonnali szervízt kerestem, első szerelő nem dolgozik hívjak mást, másik nem ér rá csak késő délután, harmadik közli velem, hogy jaa biztonsági ajtó az minimum 50-55.000,- Ft-omba fog kerülni! Mivan??? Mondom neki keresgélek tovább hátha van olcsóbb is! Következő szerelő ezzel a típussal nem is foglalkozik, végül kb. az 5. szerelő azt mondta, hogy készüljek fel ez min. 50.000,- Ft-ba fog kerülni, de először nézzük meg mi lehet a baja. Na és az nekem mennyibe kerül? Rendes volt és azt mondta az még semmibe, majd utána megmondja ha megvan a hiba. De előtte elmagyarázta, hogy 1. ha másik zárat (olcsóbbat) akarnék az csak úgy működik, ha leszerelik az ajtót, azt elviszi átalakítják az ajtót és majd vissza. Ezt alapból kizártam. 2. lehetőség, ha kívülre kilincset teszünk akkor lehet ki-be járni, de akkor meg simán bejön bárki. 3. lehetőség kicseréljük az egész zárat. 4. lehetőség ha azt a leszakadt lamellát kiveszi és anélkül működik az ajtó, gyengül az ajtó biztonsága, de ezt más nem veszi észre. Na gondoltam átmenetileg ez a megoldás lesz a nekünk való.

Felhívtam B.-t készüljön fel, hallottam, hogy levegő után kapkod, de most mit csináljuk, így nem maradhatunk. B. hazajött fél 12 előtt és kukucskál a zárba, közli velem ebben van egy kulcs. Ááá az kizárt ki rakta volna bele??! Megérkezett a szerelő is, az is nézi, majd közli akkor ezt szedjük szét. Na már most az nem úgy van, hogy fogom és csak úgy kikapom a zárat, szét kellett az egész ajtót csavarozni, hogy hozzájusson a zárszerkezethez. Na és ekkor derült ki, hogy tényleg egy kulcs van a zárban!

Anyukám és a pozitív gondolkodásmódja jutott eszembe. Nézzük a pozitív oldalát, CSAK 6.000,- Ft-ot fizettünk ki azért hogy ezt kiszedjék és nem kellett 55.000 + munkadíjat kifizetni!

Rögtön világos volt számomra, hogy ezt csak Milena csinálhatta, mert még tegnap este is az előszobában matatott miközben terítettem a vacsorához. Viszont mikor kimentem megnézni épp a cipőjét húzta fel. B. még ma reggel is látta, hogy a zárral babrál. De ki gondolta volna, hogy kulcsokat dugdos a zárba??? Ezek után árgus szemekkel fogom figyelni, hogy miket csinál a kiscsaj a lakásban! :)

Ida hiánya

Tegnap délután mikor megérkeztem a bölcsibe Milena nagy vidáman szaladt felém és már ugrott is a kezembe. És akkor meglátta az ajtón a gondozónők képeit, köztük Idáét is. Rámutatott és legörbült szájjal közölte: "Idát akarom!"

Azt se tudtam mit is mondjak, elmondtam, hogy Ida otthon van az anyukájával, majd próbáltam más irányba terelni figyelmét.

Egyébként minden rendben van továbbra is a bölcsiben, továbbra is szeret járni, vidáman megy be és vidámban jön ki. Néha napközben van egy kis nyügi mostanában, de ez valószínű Ida hiánya miatt van.

Úszás vizsga

Ma délután vizsgáztak Milánék úszásból. Jött egy külsős tanárnő és felmérte a tudásszintjüket. Én tudtam róla, de Milánnak nem mondtam nem akartam feleslegesen stresszelni, mert még képes lett volna bojkottálni az órát. Ahogy ismerem tuti leverte volna a hisztit, hogy Ő nem akar, így megkíméltem magam is és őt is egy felesleges kiborulástól. Próbáltam nem túl nagy hangsúlyt fektetni az egésznek.

Belül nagyon izgultam, hogy ügyes legyen és szépen be tudjon mutatni minden eddig tanult gyakorlatot. De a végén nagyon büszke voltam rá! A papírjára rá is írták, hogy "jó!!!!" azon kívül, hogy minden gyakorlatnál a megfelelt szó volt bekarikázva. :) A végén a tanárnő meg is kérdezte tőle, hogy hány éves. Természetesen Peti (oktatója) is nagyon megdicsérte, hogy milyen ügyes volt.

Milán látható a háttérben Petivel az oktatójával (vízben) és a medence szélénél áll a vizsgáztató tanárnő. Először simán siklott hason, háton, majd gyorsúszás lábtempóval, végül megmutatta a gyors és hátúszás karkörzését.

Rács nélkül

Tegnap este játszottunk a gyerekszobában és egy hirtelen az az ötletem támadt, hogy szedjük szét Milena rácsos ágyát kisággyá. Balázs kicsit félt ettől az ötlettől, így kompromisszumot kötöttünk és csak az egyik felét szedtük le, ha véletlenül mégsem lenne ez olyan jó ötlet pikk-pakk vissza tudjuk csinálni. Így a pelenkázót is szétszedtünk és lett belőle egyszerű komód. Sokkal nagyobb lett a szobában a hely.

Előbb-utóbb meg kellett lépni ezt a lépést és inkább most vállaltam volna be, hogy leszoktatjuk Milenát a járkálásról (éjszaka is, mint annó Milánnál), mint mikor már visszamentem dolgozni és így is elég fáradt leszek, nem hogy még éjszakázzak is.

Este lefektettük a gyerekeket és Milenával megbeszéltem, hogy ugyanúgy mint a bölcsiben szépen fekszik az ágyban, nincs járkálás, ha bármi problémája van kiabál és bejövök. Egy szó nélkül és mindenféle mászkálás nélkül aludt el az ágyában. Reggel arra ébredtem, hogy Milán kimegy mesét nézni, majd Milena erre felébredve kikiabált, hogy "Anya, kiszállhatok?" Majd mindketten elmentek pisilni. :)

Egyre ügyesebb az én pici-kicsi lányom! :)

Búcsú Idától

Szerdán reggel kisebb sokkot kaptam, mikor közölte Anita gondozónéni, hogy Ida - Milena gondozónője - felmondott családi okok miatt és már csak a héten van. Délután mikor mentem Milenáért és Ida elmondta, hogy tényleg nem lesz elsírtam magam.

Jelenleg úgy áll a dolog, hogy engem jobban megvisel ez a tény, mint Milenát, hiszen Ő még nem érti ezt és nem is tudom neki elmagyarázni. Viszont azt hiszem nem is nagyon fogom neki mondogatni, hogy Ida nem lesz bent többet a bölcsiben és nem fogja őt várni, nehogy ellenérzést váltsak ki benne a bölcsi iránt.

Ma délután adtunk Idának egy kis ajándékot - Milenáról egy képet, rátűzve egy házikós csipeszt, mivel ez Milena bölcsődei jele, illetve még egy kis búcsú levelet.

Fáradtság?

Bármi is volt ami miatt 38 fokos (enyhe) láza volt, nem derült ki. Tegnap késő délután már szépen ment lefele a láza. Azóta sincs semmi baja. Továbbra sem folyik az orra, nem köhög, eszik rendesen, fülét nem fájlalja. (kopp-kopp) Így holnapreggel irány a bölcsi.

Már nagyon várja, délben mikor hazaértem megkérdeztem játszottak-e Apával. Erre közölte, hogy Lilivel, Petrával játszott. :)) Úgy látszik hiányoznak a kis pajtások.

A barátaimnak lesz igaza, és lehet, hogy csak a fáradtságtól lett hőemelkedése és enyhe láza. Általában 6.50-kor kelünk minden reggel. Hiába próbálok én halkan közlekedni, a legapróbb neszre is felébred mind a két gyerek és indul a reggel. Az első szavuk: kakaó.

Beteg?

Szokásos reggeli készülődés, már mindkét gyerek ruhában állt az ajtóban. Apa viszi a héten reggel a gyerekeket, kímélve engem, ki tudjam pihenni ezt a felső légúti megbetegedést végre.

Áll Milena, már épp a lábára akarom felhúzni a cipőjét, mikor oda bújik hozzám. Kérdezem tőle, hogy nyügi-bügi, mire válaszol, hogy igen. Megdajkálom, puszi a homlokára.... na nee. Itt valami nem stimmel, 37,5. Milena ma nem megy bölcsibe, levetkőztetem. Szegénykém meg folyamatosan azt hajtogatja, hogy menjünk bölcsibe, menjünk bölcsibe!

Ezek után megreggeliztünk, végig az ölemben ült. A kis villájával szurkálta fel a paradicsomokat és ette jóízűen. Kenyeret is evett, kakaóját is megitta, később evett egy banánt is, így alapból a torokgyulladást kizártam, mert akkor tuti nem lenne étvágya, ha fáj a torka (olyankor már a kakaóját sem kéri). De akkor mi lehet a gond, megnézem a fogait, hátha a 4 rágó miatt lett hőemelkedése, nincs megduzzadva, fogak sehol.

Lesétáltunk a pékségbe, tuti ami a tuti, mert ha délutánra lesz lázas, akkor már nem szívesen vinném ki a levegőre. Végig sétált, kis ideig kellett csak felvennem.

Ebéd után már 38-at mutatott a lázmérő. Fülhőmérőnk van és mikor beleraktam a fülébe a lázmérőt - hozzáteszem óvatosan, nehogy megnyomjam - közölte, hogy fáj. Mikor az ujjammal nyomtam meg, akkor meg azt mondta nem fáj, majd megint fáj. Nem igazán tudtam rajta eligazodni, hogy tényleg fáj neki vagy csak mondja, mert nem szereti a fülhőmérőt.

Most várok, ha továbbra is lázas lesz, holnap délelőtt elviszem a fül-orr-gégészetre nézzék meg.

Bölcsiben

Milena még mindig imádja a bölcsit, minden reggel nagy örömmel megy be a szobába. Mikor megyek érte és megkérdezem kivel játszott az első válasz Lilivel, - na és Petra? - Petrával is. Ida (gondozónő) szerint mindent együtt csinálnak, egymás társaságát keresik, nagy barátnők. Olykor azért Lilivel is játszanak.

Három grácia: Lili, Milena, Petra


Együtt mosnak kezet:



Boldog Névnapot Petra:


Együtt játszanak:

Együtt ebédelnek:


Alvás (egymás mellett is alszanak):

Kis testvér

Milán szombaton reggel kitalálta, hogy elkezdi írni a Jézuskának szánt listát mit is szeretne Karácsonyra. Megírta a levelet, majd beletettük borítékba.

A.: - Mit szeretnél Karácsonyra?
Milánó: - Egy kis testvért. Ezt neked mondom, mert tudom a Jézuska ebben nem tud segíteni.
A.: - Szeretnél még egy kis testvért??
Milánó: - Igen, hogy Milenának is legyen!
:D

Feladta a gyerek a leckét...

Apa leszállt

Szombaton reggel már nagy izgalomban voltunk, vártuk haza Apát Párizsból. 3/4 11-kor beültünk a kocsiba, irány a reptér. Milena egész úton azt kérdezgette, hova megyünk? - reptérre - Miért? - Apa jön haza - Apa felszállt magasba, Apa Pálizsba van.

Megérkeztünk a reptérre, irányba vettük volna a kilátót, ha már a járdán meg nem állít egy rendőr, hogy menjünk át a másik oldalra mert le van zárva ez a terület (valami delegációt vártak, csomó fekete kocsi) és egyébként is a kilátó nincs nyitva mert átalakítások, építkezések vannak a reptéren. Hurrá!

Milán persze nem nyugodott, így csak felmentünk az emeletre, ahol saját szememmel olvashattam, hogy technikai okok miatt zárva a kilátó terasz. Ha nagy mázlink van pont úgy száll le a gép, hogy látni fogunk mindent az épület mellől is.

Vissza le, de ha már bent vagyunk az épületben nézzük meg pontosan mikor is ér ide a gép. 4 perccel korábban a tervezettnél, hurrá már csak 20 perc. Kimentünk az épület mellé és onnan néztük a gépeket, kb. 5 gépet láttunk leszállni, mind Malév gép volt és pont előttünk álltak meg , így végignézhettük ahogy kiszállnak a gépekből.

Balázs Air France géppel érkezett, úgyhogy legalább tudtuk melyik is az ő gépe. Milán már nagyon várta. Ismét közeledett egy gép leszálláshoz, és mikor már a kifutón gurult akkor láttam meg, hogy megérkezett Apa gépe! Milenával vigyorogva ujjongtunk, hogy leszállt Apa, Milán meg elkezdett hisztizni, hogy miért nem azzal a csúnya géppel érkezett, amivel elrepült.

Irányba vettük a várótermet, ahol majd 25 perces várakozás után kilépett Apa a kapun! Nagy volt az öröm! :)

Természetesen ajándék nélkül nem jöhetett, ha már Disneylandben volt (milyen mázli, hogy ott van egy nagy konferencia központ). Mindkét lurkó kapott egy-egy pulcsit, természetesen Mickey és Minnie felirattal és rajzzal, valamint egy-egy plüss mickey, minnie egeret. Azóta is ezekkel alszanak a gyerekek. :)

Alvás

Milena vasárnap óta alszik cumi nélkül. Első este majdnem fél 10 volt mire elaludt, hétfőn már 9 körül aludt, kedden 3/4 9-kor, szerdán fél 9-kor. Viszont ezt úgy, hogy hintázunk, oda ülök az ágya mellé, elmondom, hogy Anya hamarosan elmegy fürödni - rögtön válaszol, hogy "Nem, Anya maradj itt". Határozottan közlöm vele, hogy mindjárt megyek fürödni, majd kis idő múlva elszámolok 10-ig, felállok és elmegyek fürödni.

Na míg én fürdök Milena hisztizik az ágyában, kedden ahogy abba hagytam a fürdést elcsendesedett és elaludt. Azóta nyugodtabban, kevesebb hisztivel alszik el.

Ma este viszont, egy hiszti nélkül tudomásul vette, hogy megyek fürödni és hang nélkül elaludt! :)

Hozzáteszem, minden nap elmondja minimum 1x, hogy az imije elszakadt. A bölcsödében pedig nagy boldogan alszik, mivel a tartalék cumija ott van és azzal alhat ott. Szerencsére nincs nála (eddig) képzavar, hogy ott miért alhat azzal és miért nem hozzuk akkor haza az imit. Valahogy különválasztja, hogy az a bölcsi, ez pedig itthon.

A pozitív oldala, hogy egyre többet beszél és tisztábban.

Imádni való

Késő délután felértünk a játszótérről, bementünk kezet mosni. Egyszer csak Milán odajön hozzám, hogy Anya adok neked egy nagy puszit. Teljesen meglepett, mert nem egy nagy puszilkodós. Kérdeztem is, hogy miért is kaptam, mire megdicsért, hogy milyen szép képet tettem fel a falra. :)

Épp vacsorához ültünk le mikor a fürdőszobából kijőve odajön hozzám, ismét kapok két nagy puszit. Kérdezte, hogy tudod miért adok megint, de akkor már sejtettem, hogy a virág formájú wc szagosító miatt kapom. Valamiért kicsi kora óta szereti a wc szagosítókat. :))

2. éjszaka

Tegnap nagy örömmel mentünk bölcsibe, hiszen Idánál van az imi hajtogatta. :) Úgyhogy az alvással nem volt gond délután hisz megkaptam a cumiját.

Egész nap nem keresi, néha néha eszébe jut és közli elszakadt az imije. Megbeszéljük, hogy szétrágta és hogy ő már nagy kislány nem kell neki cumi.

Este ismét nehezen ment az elalvás, sírt hogy menjek be vagy épp csücsüljek le hozzá, így kb. 9-kor aludt el.

3. éjszaka
Ma mikor felébredt a bölcsiben közölte velem, hogy holnap is jövünk csicsukálni. :)) Gondolom csak a cumi miatt. :)

Este most már csak kicsit volt hiszti, így 3/4 9-kor már aludt. Bízom benne, hogy minden nappal egyre könnyebben fog tudni elaludni.

Cumi nélkül

Vasárnap reggel azzal hívtak fel a gyerekek (Anyukáméknél voltam, gyerekek pedig Apjukkal itthon), hogy Milenának elszakadt a cumija és hol van a rózsaszín cumi, mert ugye 2 volt egy csomagban. A válaszomnak nem nagyon örültek, ugyanis az a bizonyos cumi a bölcsiben van, ha bármi van akkor oda tudják neki adni.

Pár napja már megbeszéltem Milenával - mert ugye Anya hiába mondta el neki százszor -, hogy ne rágja azt a cumit, mert elszakad és az kuka, és Milena már akkora hogy neki már nem lehet cumit kapni. (Valamelyik nap pont az egyik nagy bevásárló üzletben voltunk, ahol Milena kukucskálta a cumikat és az övét pont nem lehetett kapni.) Mondta, hogy "oké".

Na ezek után mikor hazaértem Milena rögtön azzal fogadott, hogy elszakadt az Imi és már sírt is. Elmagyaráztam neki, hogy a másik Idánál van a bölcsibe, úgyhogy utána ezt hajtogatta egész délután.

Így mentünk neki az éjszakának. Kemény volt mire elaludt, hintáztattam, simogattam, ha leraktam újra rákezdett, hogy hinta. Ez ment több mint egy óra hosszáig. Majdnem fél 10 volt mire nagy nehezen elaludtak.

Úszás

Ismét járunk úszni, na nem az ovival, mert valami új törvény nem engedélyezi, csak ha óvodapedagógus tartana nekik sport foglalkozásokat. Na meg kell mondjam, nem is voltam elkenődve, hogy így alakult, mert Milán nagyon nem szeretett már a végén járni az ovival úszni. Jéghideg volt a víz, ráadásul mély vízben voltak és mit ne mondjak a gyerekre nem sok minden ragadt amit ott tanítottak.

Szóval ismét elmentünk a közeli usziba, hogy felméressük most mit is tud már Milán. Bemutatta természetesen a víz alatti siklását is. Büszke voltam rá! :)

Ettől függetlenül ismét a kezdők csoportjába került, amit nem bántam, mert tavasszal úgy sem a kezdőkhöz került, hanem akik már a gyors úszást tanulták. Szóval most szépen lassan együtt halad a csoport, kedden és csütörtökön járunk 5-6-ig. Bár az oktató szerint kiemelkedik Milán és még egy kisgyerek a többiektől, de sajnos az 1 és 3 szinten úszó gyerekek között nincs 2-es szint, így nem tudják átrakni őket.

Óvoda

Milán annyira nem várta az ovit, mindig megkérdezte, hogy mikor kell menni, de nagy üdvrivalgással adta tudomásunkra mennyire örül, hogy még sokat kell aludnia. :)

Végül csak eljött az elseje, szerencsére minden gond nélkül vette az akadályt. Mosolyogva ment be, semmi kézszorongatás, vagy hogy ugye sietsz értem, rohansz értem. Azóta is minden reggel mosolyogva megy be.

Délutánonként mindig megkérdezem, hogy ma milyen volt az óvoda. Szerdán közölte először, hogy "Anya ne is beszéljünk róla!" Na mondom, micsoda dumája lett a gyereknek, de közben azt a kifejezést ahogy ezt mondta, majdnem hangosan felnevettem. Na szóval annyit mondott, mindenki lerombolta amivel játszott. Csütörtökön ismét megkérdeztem milyen napja volt, amire szintén "Anya, nem is beszéljünk róla!" dumával próbált lerázni, de csak kiszedtem belőle, hogy pár pajtása lökdöste valami játék miatt. Pénteken már annyira rossz napja volt, hogy hiába próbáltam belőle kiszedni mi volt, mindig csak azt hajtotta "ne is beszéljünk róla, ne is hozzam szóba még egyszer". Azóta se tudom mi történt pénteken.

Szeptember

Szeptember 1-én megkezdődött az óvoda és bölcsőde. Milenával 10 órakor megjelentünk az óvodába, ahol Ida már várt bennünket. Törpilla teljes izgalommal várta a nagy napot. Minden nap megkérdezte megyünk bölcsibe? :)

Ahogy belépett a szobába magához ragadt egy babát és azalatt az 1 óra alatt csak a babát tologatta, cumisüvegből itatta. Mikor letelt az 1 óra nem is akart hazajönni, elkezdett sírni, hogy ő még nem akar hazamenni.

Másnap nagy örömmel indultunk ismét a bölcsibe, ott is ebédelt. Mellé kellett ülnöm, sőt a babát is le kellett ültetni egy székre, csak akkor volt hajlandó ő is ott maradni a kis asztalnál. Nagyon ügyesen eljátszott a majd 2 óra alatt, amit elővett és már nem akart vele játszani szépen visszapakolta és másik játékot vett elő. Leginkább kirakózott, babázott, főzött, vagy épp telefonálgatott. :)

Pénteken is ott ebédelt, bár a borsó főzelék nem jött be neki annyira, így mikor hazaértünk az volt az első kérdése, hogy ebéd? Majd ébredéskor ismét ebédelt. :)

Vasárnap délután már nagyon kérdezgette mikor megyünk bölcsibe, úgyhogy hétfőn ismét nagy örömmel szaladt be a szobába játszani. Most már 3x ki is mentem 20 percekre, illetve egyedül ebédelt én pedig kint vártam mi is lesz. Nagyon ügyi volt, nagy vidáman jött ki, így megbeszéltük kedden beviszem elköszönök és egy jó óra múlva megyek érte. Na ebből majdnem 2 óra lett, olyan jól elvolt.

Szerdán már reggel elköszöntem és ebéd után mentem érte. Csütörtökön reggel úgy indultunk, hogy ma lesz a nagy nap és ott is alszik. Vittük a kis maciját, cumija bent volt a bölcsibe és minden gond nélkül lefeküdt aludni, Idának simiznie kellett egy kicsit, de aludt 1 órát. Pénteki nap kimaradt, de ma ismét nagy vidáman ment be reggel, bár megkérdezte párszor, hogy én is bemegyek-e. Eleinte kicsit szipogott mikor mondtam, hogy vásárolok és jövök érte, merthogy csütörtökön sírva búcsúzott el tőlem.

Ma sokkal könnyebben elaludt és fél 1-kor már csicsukált, bő 1 órát aludt.

Lekopogom elég szépen haladunk, bár azt hittem tényleg 2 hét alatt beszokik, de jelenleg úgy néz ki, hogy majd jövő héten kezdjük azt, hogy már ott is uzsonnázik. Nem baj, én nem sietek, lényeg, hogy jól érezze magát és szeressen bölcsibe járni!

HH 3. nap

Tegnap délutáni alvásból is lázasan kelt, sőt lázasan feküdt le este is. Hajnali 1 órakor úgy feküdtünk le, hogy még mindig ment a hasa és 3/4 4-kor úgy keltem, hogy megint megy a hasa. Tisztába tettem, közben ivott és mikor leraktam aludni újból hányt. Megint a nappaliban kötöttünk ki.

Beadtam neki egy hasmenésre kapott por italt, de nem sokkal később ki is jött belőle. Majd nagy nehezen, elaludt. Láza sem igazán akart lemenni, 38 foknál megállt. Reggel 9-kor ébredtünk Milán jösszmékelésére, láztalanul. Ivott, de megint kijött belőle minden, ismét hányinger elleni kúpott kapott.

Délben aludt egy nagyot, de addig szinte nem ivott semmit. Szerencsére délután bepótolta ezt és jókedvűen ébredt. Evett banánt és egy kis üres zsemlét, vacsorázni is szeretett volna, na és persze kakaót is kért volna.

Bízom benne a gyógyulás útjára lépett és most már nyugodt éjszakánk lesz.

H-H 2. nap

Hajnali 4 órakor keltett Milena, hogy megint hányt, akkor csak egy picit. Lefeküdtem mellé a földre, de nem sokkal később újra hányt. Ekkor kiköltöztünk kettesben a nappaliba, újabb kúp (ha már épp a hasa nem megy). Hányás abbamaradt. Jött helyette a láz. Este volt egy pici hőemelkedése, de reméltem nem lesz magasabb. Tévedtem.

Fél 5-kor kapott panadolt, de fél 8 fele még mindig lázas volt. Ekkor váltott B., ekkor aludtam egy kicsit, de negyed 10-kor arra ébredtem, hogy Milena keservesen sír. Negyed 9-kor B. adott neki nurofent, de nem segített rajta, 39,6 volt már a láza. Vizes ruházta kezét, lábát emiatt sírt olyan keservesen.

Kifeküdtem mellé a kanapéra és olvastam neki egy kis Anna és Petit, ez elterelte picit a figyelmét. A láza csak nem akart lemenni, ezért majdnem 11 volt mikor adtam neki kúpot. Utána aludt egy kicsit. Megjött az étvágya, megevett egy fél banánt, később egy kis főtt krumplit. Viszont most meg az ivást bojkottálja. Nagy könyörgések árán tudok pár kortyot belé tuszmákolni. :(

Most alszik, bízom benne ennyivel megússza ezt a nyavajás betegséget.

Hányás-hasmenés 1. nap

Tegnap reggel 7 órakor keserves sírással ébresztett Milena. Hányt. Először azt se tudtam, hogy mit csináljak, mitől hányhatott, hisz még csak nem is reggelizett még. Kérte a reggeli kis kakaóját - amit gondoltam, hogy nem jó ötlet, de hátha - ivott belőle pár kortyot, majd közölte nem kéri. Úgy kb. 10 perc múlva ki is jött belőle.

Kis kortyokban itattam, vártunk, de mire a következő kortyot ihatta volna, mindig kijött belőle. És ez így ment 13 óráig. Akkor úgy döntöttem jéggel adom neki a vizet, hátha a nagyon hideg segít valamit. Közben felhívtam a doktornőt, aki javasolta a hány inger elleni kúpot vagy a b6 vitamint, de csak kúp volt itthon. Ezt beadtam neki, nagy sírások közepette. Mire fellélegezhettünk volna, hogy abba maradt a hányás, következett a hasmenés. Elsőnél még szólt, hogy bibilni kell, elmentünk wc-re, de a hasa ment. Na ekkor feladtam rá a pelenkát tuti, ami tuti. Késő éjszakáig ment a hasa. :( Inni viszont ivott rendesen.

Lipót 6. nap

A búcsúzás napja. Milán nagyon el volt keseredve, hogy haza kellett indulnunk. Milena úgy bojkottált, hogy a kedvenc maciját - a kuckó játszóházban találta és minden nap hozta magával a reggelihez és vacsorához, vagy ha épp arra jártunk - nem akarta vissza vinni. Olyan durcás képet vágott, hogy én még ilyet nem láttam. :)

Lipót nevéhez fűződik a Lipóti Pékség is - mint megtudtuk a szálloda tulajdonosa azonos a pékség tulajdonosával. Kijelentkezéskor ajándékként kaptunk egy 3 kilós óriás kerek parasztkenyeret.

10 órakor kellett elhagyni a szállodát, így úgy döntöttünk haza fele bemegyünk Győrbe egy kis városnézésre. Épp Barokk Esküvő néven volt műsor a központban, így a gyerekek kipróbálhattak mindenféle játékot. Mi B.-vel kirakóztunk - én egy szívet próbáltam kirakni, mely 8 darabra volt vágva és ki kellett találni, melyik rész hova is illik. Sikerült megoldani, de mint kiderült ez inkább a szögletes megoldás volt, így B. megpróbálta az ívelt megoldást kirakni, de csak kis segítséggel sikerült. :))

Különböző feladatokat kellett megoldani a gyerekeknek és közben ezüst tallérokat kaptak jutalmul. 5 tallér összegyűtése után beválthattuk és cserébe kapott Milán egy nyalókát.

Sajnos a fényképezőgépünk felmondta a szolgálatot és nem volt hajlandó tovább működni. Szervíz vár rá. :(

Lipót 5. nap

Utolsó egész nap Lipóton, így nem volt kérdés, hogy fürödni megyünk. Kipróbálták Milánék a nagy csúszdát, amelyiken matraccal lehet lecsúszni. Volt hogy beleborultak, de legtöbbször megúszták szárazon. :)Milán kitalálta, hogy béka talpat szeretne és búvár szemüveget. Ennek csak egy feltétele volt, siklania kellett a víz alatt, karúszó nélkül. Első reakciója néma csend volt és az arcára volt írva, hogy nagyon gondolkozik mi is legyen. A békatalp viszont nagyon vonzó gondolat volt, így győzött a vágya. Nagy meglepetésünkre nagyon ügyesen siklott a víz alatt, kb. 10x csinálta meg, mi pedig egyre távolabb mentünk egymástól. :) Az ígéret viszont szép szó, így megkapta a békatalpat.

Lipót 4. nap

Mai napra is kirándult terveztünk, átmentünk megnézni a Hédervári kastélyt. Sajnos csalódnunk kellett, a kastélyból szálloda lett, így csak a parkot nézhettük meg. Tanakodtunk hova menjünk tovább, de Milán leverte a hisztit, hogy Ő fürödni szeretne a szállodában és menjünk vissza. Útközben azért megálltunk egy kis széna bála tologatásra. :) A gyerekek örömére a délutánt pancsikolással töltöttük.