Karácsony

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket!

Sütöttünk

Mézeskalácsot sütöttünk, bár a két törpe inkább inkább a nyers tésztát ette volna, minthogy megvárják míg megsül. :)

Óvodai karácsony

Tegnap reggel nagy izgalommal indultunk az oviba, hátizsákba bepakolva Milán ünneplős ruhája. Ugyanis tegnap volt az óvodai karácsonyi ünnep. Ahogy beértünk máris vettük fel a fehér inget, fekete nadrágot és természetesen az elmaradhatatlan nyakkendőt (a tavalyit, mert reggel Milán az új piros csíkos nyakkendőjét eljátszotta valahova és sehol sem találtam).

Délelőtt tartották a csoportos karácsonyt, majd 4 órára voltunk hivatalosak mi, szülők is. Időben érkeztünk Milenával, mert fel voltam készülve a múltkori sírás-rívásra. Nem csalódtam. :) Milán ahogy meglátott nem engedett sehova, ha eltűntem a látószögéből máris kiabált és sírt utánam. Minden kisfiú kapott egy kék mellényt, a lányok pedig kék ruhába öltöztek. Míg várakoztunk kint Milenát szórakoztattam, mert ő már ment volna be a szobába és játszott volna. Milán meg jött volna ki, hogy velem legyen. Adtam neki inni és megbeszéltük, hogy utána szépen visszamegy és amikor szólnak mi is bemegyünk. Az első sorba fogok ülni, hogy lásson. (Hátha megint bojkottál, és az ölemben köt ki.)

Egyszer csak hallottuk, hogy kiabálnak bentről németül, hogy menjünk be. Körben álltak a gyerekek, Milán pont szemben állt velünk. Klári néni mondott egy verset, majd jött a gyerekek műsora.

Láss csodát Milán is ügyesen mondta a többiekkel a verset!! Körbe - körbe sétáltak, majd eljátszottak egy két mondókát. Nagyon büszke voltam rá! :) Na de úgy 10 perc múlva úgy döntött ő elfáradt és mikor már a német műsor jött volna, odaült az ölembe. Ezalatt Milena jött-ment, játszott, hol pedig beállt Milánékhoz. Míg a gyerekek énekeltek Milena táncikált a kör közepén. :)) Ha megpróbáltam elhozni, hisztizni kezdett, így inkább hagytam.

Duma

Esténként Milánnál is gyújtani kell gyertyát, melyet 2 kis házikóba szoktuk belerakni. Természetesen csak pár percig égnek, mert a lényeg, hogy elfújhatja.

Tegnap este is meggyújtottuk a két gyertyát, majd jó éjt kívántam és kijöttem a szobából. Nem telik el pár perc egyszer csak Milán megjelenik, hogy az egyik elaludt és visz be másik gyertyát.
Rászóltam, hogy nem gyújthatja meg! Erre Ő, teljesen felháborodva:

- Anya láttad te már valaha, hogy meggyújtom a gyertyát?!

B-vel összenéztünk és kitört belőlünk a röhögés.

Mindennapok

Az elmúlt napok eseményei röviden:

• úszás hétfőn
• kedd rohanás 8-ra, mert torna: délután kiderült nem is tornáztak, hanem gyakorolták a karácsonyi műsort
• ma reggel ismét korán indultunk, mert fél 9-kor indultak lovagolni. Ugyan szakadt egész nap a hó, de ez mit sem zavarta őket. Milán elmondása alapján unalmas volt, de azért lovagolt ő is. :) Délután pedig jót szánkóztunk. Milena is kipróbálta, mikor ráült vigyorgott, de mikor Sanyi (Csenge Apukája) elkezdte őket húzni sírva fakadt. Ezek után csak én húzhattam, eleinte lassan majd kicsit gyorsabban is. Nagyon tetszett neki! :) Milán közben hóembert épített Csengével és Angyalkáztak.
  
• holnap lesz az oviban a Karácsonyi ünnep. Délelőtt a csoportnak, délután 4 órakor pedig egy kis műsort adnak nekünk, szülőknek. Nagyon kíváncsi leszek, most mi lesz? Megint duzzogva beül az ölembe, vagy részt vesz ő is a műsorban. Biztos ami biztos viszek fényképezőgépet, hátha jó kedve lesz és mondókázni fog. :)
• míg Milán oviban van Milena kedvenc szórakozása, hogy bekapcsoltatja a kedvenc zenéit és táncikál rá. Ha ezt megunja, akkor fogja a kis csigabiga házikós kocka pakolós játékát és ezzel bíbelődik. Hol kipakol, hol bepakol, hol tornyot épít a kockákból. Ezzel akár fél óráig is eljátszik egy helyben.
• a szerdai oltás ismét elmaradt Milenának, mert folyik az orra, de a köhögése legalább kezd múlni. Hétfőn ha kapunk időpontot, újra megpróbálkozunk a 18 hónapos oltással.
  

Duma

Esti fekvéskor, mikor már 3x mentem be hozzá, sőt az Apja is már 2x járt nála.

- Milán, most már csicsika!
- Anya nem tudok, a májam még nem akar.

:)

H1N1 oltás

Egyik nap Apa váratlanul azzal állított haza, hogy beadatta az oltást. Az óvodában is megkérdezték akarjuk-e, alá is írtam a papírt, hogy legyen oltsák be a gyereket tuti ami tuti (hallva milyen szövődmények lehetnek, ha elkapja a vírust).

Csak épp közben Milán lebetegedett, így tolódott az oltás. Milena közben 1,5 éves lett, így kötelező oltásra kellett vinnem, bár már tudtam, hogy ebből nem lesz semmi mert még mindig köhög. De ha már menni kell, akkor elviszem Milánt beoltatni.

Mikor ezt beadagoltam neki, mit ne mondjak nagyon nem tetszett neki. Elmondtam, hogy korán megyek érte ma az oviba, hogy 3-ra a doktornőnél legyünk. Mikor el akartam jönni az oviból, Milán nem akarta elengedni a kezem és folyamatosan azt hajtogatta, hogy ne jöjjek korán érte, ígérjem meg, hogy nem megyek érte korán. :)

Nagy nehezen 3-ra odaértünk a dokinőhöz, ekkor semmi gond nem volt, simán bementünk a vizsgálóba, na és ekkor kezdődött a dáridó. Milena ahogy meglátta a doktornőt (közben feltettem az asztalra) elkezdett sírni, Milán is rázendített, hogy Ő márpedig nem akar oltást. Megnyugtattuk, hogy először megvizsgálja a doktornő. Minden ok, így jöhet a szuri. A védőnő lefogta én közben nyugtattam, hol az egyik gyereket, hol a másikat. Ezután jött Milena vizsgálása, ő pedig közben folyamatosan hangosan sírt. Nem bírja a doktornőt. :) Megvizsgálta és mivel még nem 100%, így toljuk az oltást. Újabb köhögéscsillapítót írt fel és reméljük ez már segít rajta. Mivel ezalatt a 2 hét alatt a rózsaszín rinathiolt lecseréltem stodalra hátha az segít, de sajna ugyanúgy köhög.

És hogy teljes legyen a nap, 3/4 7-re voltam hivatalos a háziorvoshoz, hogy beadassam magamnak is az oltást. Mit ne mondjak fájt utána a karom, feszített, nem volt egy kellemes érzés. B. szerint rosszul adta be az asszisztens, mert neki semmi ilyen érzése nem volt.

Milenával vagyok gondban, mert hogy eddig azt mondták 3 év alatt nem ajánlják, most meg már 1 évet mondanak. Nehéz ügy.

1,5 éves Milena

Igazi kis csaj! Ha valamit nem kaphat meg hisztizni kezd, de még hogy! Képes és leveti magát a földre és ott fetreng. :) Szerencsére ezt még az utcán nem csinálta, csak a lakásban.

Jelenleg 10,760 kg, bár étvágya mostanában nem nagyon van. Magában enné csak a kolbászt, de a kenyeret köszöni szépen nem kéri. A banán mostanában a kedvence, egyet eszik délelőtt egyet délután.

Beszélni még mindig nem beszél, továbbra is csak az alap szavai vannak meg. Képes emiatt kikergetni a világból, mikor mutogat és hmm-ög a konyhapulton és 10x-re se tudom mit akar. Bármit adok neki tuti nem az kell, és emiatt képes elveszíteni a türelmét és máris a konyha kövén fetreng és hisztizik. Mintha a világ vége lenne, hogy szegény Anyja nem érti mit akar a kisasszony. Mondtam már neki, hogy jó lenne ha végre elkezdene beszélni, mert ez így már elég fárasztó. :)

Imád az óvodába bemenni Milánóért, már az óvónénik is nagyon ismerik, bejárása van a csoportszobába és általában a konyhához veszi az irányt. Míg felöltöztetem Milánt addig általában ott játszik és tuti egy kis villával tér vissza hozzánk. :)

Kedvenc játéka a legoból a nénik, ebből is a piros pulcsis kék nadrágos. Általában a nénikkel jön megy, felülteti (ide adja a kezembe és rá kell tennem) a kisautóra és így játszik vele. Természetesen ha a bátyó is itthon van, együtt legoznának, ha nem vesznének össze a nénin. Merthogy Milán is a piros pulcsis nénit szereti (szegény barna ruhás állatkertes néni). Na és ekkor szokott mindkettő rázendíteni a hisztire, ha az egyik vagy ha a másiknál van ez a néni. Van 2 db bácsi és 2 db néni, eddig ezzel nem is volt nagy gond, mert Milán a bácsikkal Milena a nénikkel játszott. Csak épp 1 hete kb. Milán is a nénivel akar játszani, ez persze Milenánál kiveri a biztosítékot és akkor jön hozzám ráborul a lábamra és keservesen sír.
Épp emiatt megírtuk a Jézuskának, hogy hozzon Milenának még nénit. :)

Nagyfiú lett!

Elmondhatom, hogy mindenféle pelenka leszoktatási praktikák nélkül, Milán tegnap estétől fogva nagyfiú lett!

Az úgy kezdődött, hogy kb. 1 hónapja már rágja a fülem, hogy Ő pelenka nélkül akar aludni. Ezt egyszer meg is próbáltuk, sikertelenül. Próbáltam vele megbeszélni, hogy ha egyszer úgy kel reggelre, hogy száraz a pelenkája aludhat anélkül.
Utána jött a következő lépés, éjfélig rendszeresen kijárt wc-re, de utána már nem, meg is telt a pelenkája reggelre. Majd ezt követően fordult a kocka és csak addig jött ki wc-re míg el nem aludt, de utána már nem, és amikor az éjszaka közepén felébredt, levette a pisis pelenkáját és anélkül jött át hozzánk aludni.

Tegnap este is felvettük a pelenkát, majd lusta volt és belepisilt majd ezek után úgy döntött 9 óra tájékában, hogy ő neki nem is kell és levette. Na, tuti ami tuti vízhatlan lepedőt tettem az ágyára, hogy lesz ami lesz legalább a matrac megússza.

És láss csodát a gyerek szépen felkelt amikor kellett, és szárazon ébredt reggel! :)

40,2 fok

Míg napközben tök jól volt Milena, éjszakára rosszabbul lett. Megkapta este a nurofent, majd fél 10 fele 38,5 lett a láza. Vártunk hátha lejjebb megy, mert kúpot még nem akartam adni, mást meg még nem lehetett. Kb. 10 perc múlva bementem megmérni a lázát és 40,2 fokos láza volt szegénykémnek.

Kikaptam az ágyból és már irány is a hűtőfürdő. Úgy vacogott szegényke és csak sírt-sírt, nem igazán tudtam megnyugtatni. Ezek után adtam neki kúpot, mert még mindig 39,6 volt a láza. Ennek pedig annyira örült, mint a bátyja. Ki nem állhatta, próbálta kinyomni, meg kapálózni, de nem sok sikerrel járt. Kezét is bekötöttük vizes ruhával, amit igen nehezen viselt. Hozzám bújt fogtam a kis kezét és simogattam. Próbáltam neki elmagyarázni, hogy ha lemegy a láza levehetjük a vizesruhát. Néha mutogatta a kezét, hogy hátha már levehetjük. Közben az Apja próbálta szórakoztatni, amire kb. annyi volt a reakciója, mint előtte este a bátyjának. Durcázott és ha tudott volna beszélni, biztos azt mondta volna, hogy most hagyjál békén, pont mint a bátyja.
Annyira bágyadt volt, hogy úgy 1 óra múlva már elég jól viselte amikor újra meg újra kicseréltük a ruhát a kezén. A láza viszont sehogy sem akart lentebb menni 38,8 alá.

Megpróbáltuk felhívni az ügyeletet, de hiába vártunk vagy 5 percig, a telefon csak azt magyarázta, hogy minden vonal foglalt, kérjük türelmét. Úgy másfél órája próbálhattuk levinni a lázát mikor úgy döntöttem, adok még neki panadolt, hátha az segít. Lefektettük aludni, mert már annyira kezdett magához térni, hogy már ne akarjon feküdni és a kezéről is szedte le a ruhát. Ez volt úgy fél 12 tájékán. Balázs megnézte éjfélkor, addig én pihentem, majd 1 órára rá én mentem megnézni hogy van. Szerencsére éjfélkor már lement a láza és nyugodtan aludt.

Azóta szerencsére nem lázas, van étvágya, csak kicsit nyűgös.

Vegyes helyzet

Milán kb. fél 1-1-ig hányt folyamatosan, hiába az 5 percenkénti itatás kortyonként. Azóta szerencsére nem hányt, de ment reggel a hasa. A kedve jobb, csak még nagyon sápadt szegényke. :( Étvágya is volna, ha ehetne a fogára valót és nem kellett volna ebédre hajába főtt sós krumplit ennie.

Ahogy megtudtam az egész csoporton végigment ez a vírus, reggel 3-4 gyerek volt csak bent, 1 óvónénivel, aki szintén éjszaka volt rosszul. A másik óvónéni és a dadusnéni reggelre lettek rosszul.

Így buktuk a az óvodai mikulás ünnepséget. :(

Milena jól aludt az éjszaka, reggelre lett megint lázas és iszonyú nyűgös. Semmi sem volt jó!

Most alszanak és remélem hamar felépülnek!

Egyikből a másikba

Délután Milena elég nyűgösen kelt és kiderült 38,7 fokos láza van. Na hurrá. Telefon B-nek, aki elment Milánért.

Hazaérve közölték Milánnak fáj a hasa. Reménykedjünk csak nem wc-zett, de hiába míg én elszaladtam Milenával a dokihoz Milánhányt egyet. Dokinak mondom mi a helyzet mindkét gyerekkel, Milena nurofent kap 3 napig, köhögéscsillapítót és cebion cseppet.

Milán dedalonkúpot és 5 percenként itatni. Csak az a baj, hogy ez egyáltalán nem használ semmit, 5 óra óta folyamatosan hány.:( Felhívtam az ügyeletet, és mondták hogy ne teát adjak (háziorvos javasolta), hanem hideg vizet. Eddig sajnos ez sem vált be. :(

Do Re Mi

Az elmúlt 2 hét alatt szinte egész nap alap zajként ment a Minimax. Nem igazán ült le Milán mesét nézni, csak hébe-hóba kiszaladt a szobájából, hogy most mi mehet. Ezalatt az idő alatt szinte napjában leadták a Do Re Mi-től a szülinap című számot. Ez egy kis leánybanda, akik énekelnek. Milenának ez lett a kedvence, oly annyira, hogy ha meghallotta máris riszálta a kis fenekét. Ha vége lett akkor meg örült hisztibe kezdett, hogy még még még.

Tegnap elkezdtem a neten nézelődni mindenféle karácsony dalok után és láss csodát rábukkantam a DoReMi letölthető cd-jére. Volt is nagy öröm mikor késő délután hazaértünk és bekapcsoltam nekik. Milenának fülig ért a szája és már riszálta is magát. :) Azóta is ezt a cd-t hallgatjuk.

Újra óvoda

Ma reggel visszatértünk a régi kerékvágásba. Reggel 7-kor keltünk, hogy 8 órakor el tudjunk indulni az óvodába. 8.05 perckor sikerült is magunk mögött becsukni az ajtót, és szépen komótosan fél 9-re be is értünk. Mivel már régen volt óvodában, így újra vissza kell szokni, így reggel volt nagy sírás, meg csimpaszkodás, alig akart elengedni. Sírta, hogy még mondani akar valamit, gyorsan elmondta, hogy fussak érte és utána elengedett. Azért még hozzátette hozzak neki túródidót. :)

Míg a bátyó az óvodában volt, addig Milena itthon ramazurizott. Ha nem a mosóport öntötte ki a konyhakőre, akkor épp a számítógépet püfölte, vagy épp a kistányérokat szedte ki a konyhaszekrényből. Egyszer betévedt a fürdőszobába és megkóstolta a samponomat, majd a kézmosót és természetesen akkor már a tusfürdőt se hagyta ki. Próbáltam kimosni a száját, habzott is, de remélem nem lesz tőle semmi baja. Merthogy már akkora a kisasszony, ha feláll a bátyó fellépőkéjére akkor eléri azokat a dolgokat, amik a polc szélén vannak.

Ma ismét megállapítottam, hogy Milena csíntalanabb lesz mint a bátyja!

Bezárva

Lassan 2 hete nem mozdultunk ki itthonról, amitől lassan mindannyian kezdünk megzakkani. Egész nap másból sem állok, csak pakolok a 2 gyerek után. Kezdik a szobájukban a játékot, majd mikor megunják átvonulnak a nappaliba, ahol Milán fest, Milena meg rajzol vagy épp a bátyjától próbálja elszedni a festéket.

Én ezalatt a szobájukban pakolok össze. Majd megunja Milán a festést és inkább barlangot épít a párnákból. A kishúgát meg dögönyözi, csiklandozza. Természetesen én eközben összepakolom a festéket, a papírokat, a színes ceruzákat. Ha ezt megunták, ismét bevonulnak a szobájukba és kezdik elölről a rámolást. Ez a körforgás tart egészen 18 óráig, mikor végre leülünk vacsorázni. Majd fürdés és míg ők fürödnek rendbe rakom újra a lakást.

És ha azt hinné az ember, hogy ha már a mozgásában korlátozva van Milena, akkor majd beszélni fog, hát nagyon tévedne, mivel a kisasszony egyetlen egy új szót sem használ, csak a megszokottakat. Továbbra is ha kérni szeretne valamit, vagy mutogatja a könyvben az állatokat, tárgyakat, hogy mi micsoda, a kedvenc "szavát" használja: "hmm-hmm".

Milán viszont egyre szebben ejti az "r" betűt.

Fül-orr-gégészet

Ma reggel az SZTK-ban kezdtünk, mivel nekem elkezdett fájni a fülem. Ha már így alakult Milánt is magammal vittem, nézzék meg mi van az orrával, mert hiába a sterimar, az orrszívó abból semmi nem jön, ennek ellenére be van dugulva.

Szegénykém nem volt felkészülve arra, amit ott átélt, de én sem. Jól gondoltuk tele volt az orra váladékkal, így azt le kellett szívni. Sírt nagyon szegényke, kellemetlenebb volt mint egy sima orrszívó-porszívó. Ezek után kimosták a fülét, ha már ott vagyunk. Ezt egy fokkal jobban viselte, de eléggé zokon vette. A másik fülét már alig akarta engedni kitisztítani. Végül felírt a doktornő egy orrcseppet, nekem meg egy fülcseppet.

Azóta jobban tud az orrán levegőt venni, már kevésbé van orrhangja. Láza tegnap csak egyszer volt, akkor is 38.3, így már azt mondhatom kezd alakulni a helyzet és talán végre valahára a gyógyulás útjára léptünk.
Kopp-kopp.

Háziorvosnál

Reggel a saját orvosunknál kezdtünk. 3/4-kor már ott voltunk, de annyian voltak mint az oroszok. Kicsit aggódtam, hogy az egész délelőttöt ott töltjük. Úgy bő 1 órát vártunk mire bejutottunk a doktornőhöz. Addigra már sikeresen hőemelkedése volt. :(

Elmondtam mi a helyzet, mit mondott az orvos, mit írt fel. Erre kiakadt a dokinő, hogy minek írja fel az orvos ezt a gyógyszert ha nem is tudja, hogy kell alkalmazni. És ha már elkezdtük szedni, akkor szedjük végig. Na ezek után döntsem én el aggódó szülő, melyik orvosnak higgyek. Szóval az 5x1,2 adagot csökkentette 3x1 kanálra a szirupot.

Az orrhangra nem nagyon tudott mit mondani, Sterimart használjak meg Calcium sandozt adjak neki. Ma 3x használtuk a sterimart, de semmi.

Délutánra ismét 39.4 fokos láza volt, a hangulata viszont még mindig a régi szerencsére. Jelenleg 38 fokos a láza.

Ügyelet

Szombat hajnalban úgy keltünk - pontosabban addig vagy 3x keltett Milán -, hogy 39,7 fokos láza van. Nagy nehezen lement, aludtunk fél 9-ig. Felhívtam az ügyeletet, hogy akkor szeretném, ha megnézné egy orvos. Elmondtam mi a helyzet, az asszisztensnő vagy nővérke vagy nem tudom kicsoda megnyugtatott, hogy ez teljesen normális vírusos garat/torokgyulladásnál. Ok, akkor ha változik a helyzet újra jelentkezem.

Délben ismét 39.4 fokos láza lett, így újra hívtam az ügyeletet. Közölte a hölgy, hogy akkor hűtőfürdő legalább 25-30 percig és úgy másfél óra múlva hívjam újra. Dokit még mindig nem küldte ki. Felhívom, hogy ok lentebb ment a láza, de még mindig hőemelkedése van. Mondta, ha még egyszer belázasodik majd kiküldi a dokit. Kicsit kezdtem ideges lenni.

Úgy fél 7 tájékában ismét 38 fokos láza lett, úgyhogy rögtön hívtam az ügyeletet, nem akartam megvárni míg 39 fölé megy a láza. Közölte a hölgy, hogy Anyuka hát ez teljesen jó, ez még nem láz!! Na mondtam neki, hogy nem érdekel küldje ki az orvost, mert ma már 4x hajtott el, de szeretném ha végre megnézné valaki.

Bő 2 órát vártunk az orvosra, aki megállapította, hogy nagyon durván piros a torka és nem csak gyulladás lesz ez, hanem valami bakteriális fertőzés is, úgyhogy naponta 5x fél kanál antibiotikum 5 napig. Hétfőn jelenjünk meg a háziorvosnál. Mondom neki, hogy mit szedtünk eddig (cataflam cseppet), mire közölte, hogy az jó-jó, de csak tünetileg kezeli másra nem jó. Hurrá, tehát teljesen feleslegesen adtam neki.

Éjszaka még mindig lázas volt, megivott 3 bögre teát, hogy ne kelljen kúpot kapnia. Apa virrasztott nála egész éjszaka. Reggel megint 39,4 fokos láz, így a kúpot már nem úszta meg (fél 9-kor). Természetesen 11-kor még mindig lázas volt, így kapott még nurofent is. Itt tartunk most.

... vagy mégsem

Egész nap semmi baja nem volt Milánónak, délután miután elment NagyTata ki is mentünk 1 órára a levegőre. Kicsit furcsa volt, hogy 1 óra múlva közölte menjünk haza, de ezt csak annak tudtam be, hogy nincsenek lent a barátai.

Kakaó után viszont ahogy feküdt a kanapén, megpusziltam és már megint meleg volt a homloka. Ismét 38.2. :(

Javul

Még most sem tudom a doktornő mi alapján jutott arra, hogy vírusos garatgyulladása van, mert azon kívül, hogy hétfőn és kedd este 38.2 fokos láza volt + egyszer hányt más tünete azóta sincs. Se torokfájás, se köhögés. Ennek csak örülök, csak néha attól tartok teljesen feleslegesen szedetek be vele orvosságokat. Ez van.

Egyébként Milánó teljesen jól van, a kedve is a régi, ugyanolyan virgonc, dacos és hisztis.

Nagy gondban voltam/vagyok a H1N1 elleni oltással is. Eleinte beakartam oltatni, akkor utánanéztem a neten miket is írnak, de akkor még csak a nagy káosz volt. Gyerekeknek akkor még nem is ajánlották és a vakcinát is épphogy piacra dobták. Így jobbnak láttuk, ha hagyjuk. Lassan 2 hete újra elő jött a téma, ahogy a médiában is egyre többet lehetett róla hallani. Balázzsal addig-addig beszélgettünk, míg arra jutottunk, hogy beoltatjuk Milánt és B. is beoltatja magát. Én alapból kiestem, mivel az oltóanyag egyik összetevőjére allergiás vagyok, Milenát pedig nem is lehet beoltani. Az óvodában ki is rakták, hogy jövőhét csütörtökön beoltják azokat a gyerekeket, akiknek a szülei hozzájárulnak. Hétfőn alá is írtam a papírt, hogy ok kérjük. Erre Milán megbetegedett, így a jövőheti oltást buktuk.
Megszólalt bennem egy kis hang, hogy lehet nem véletlenül lett a gyerek beteg, így oltás előtt. Lehet tényleg nem kellene beoltatni. Úgyhogy most megint bizonytalan vagyok, addig is mandarint-mandarinnal eszi, kapja az immuno kid rágótablettát és mivel a cebion csepp nem ízlik neki, c vitamin rágótablettát szed mellé. Ha bármi jelét adná, hogy náthás akarna lenni, akkor jön az oscillo.

Vírusos garatgyulladás

Ez a nap is úgy kezdődött mint általában a többi. Gyerekek bohóckodtak, birkóztak, nevetgéltek, míg Milán le nem esett a kanapéról és jól be nem vágta volna a fejét. Lett rajta egy pukli, szegényke fájlalta is rendesen.

Délutáni pihenésből már Milán elég nyűgösen ébredt, csak beteg lesz a gyerek. Folyt a könnye ami egyre jobban zavarta és fájlalta a homlokát meg az arcát. Tuti ami tuti lámpázzuk, nehogy arcüreggyulladása legyen. A végén már mondta hagyjuk abba, mert nagyon meleg. Addigra már 38.2 fokos láza lett. Hurrá! :(

Nekem 5-kor volt jelenésem Budán az allergológusnál, a gyerekorvos viszont 6-ig rendelt. Hogy is legyen... Balázs hazaért, felajánlottam két alternatívát Ő elviszi a gyerekeket az orvoshoz én megyek bkv-val budára, vagy elvisznek engem és utána megyünk a gyerekorvoshoz (remélve, hogy visszaérünk). Természetesen az utóbbit választotta, mert közölte, ő nem bír el két gyerekkel. :)

Irány Buda, a legnagyobb forgalomban. Természetesen mindenféle kis kerülő utat kellett keresnünk, hogy odaérjünk időben. És ahogy a nagy könyvben meg van írva épp már majdnem odaértünk, amikor Milánó kihányta a napi menüt. Kocsiból ki, dokihoz be, addig B. próbálta a gyereket kicsit rendbe rakni. Fél 6 előtt nem sokkal már újból úton is voltunk a gyerekorvoshoz.

A stressztől, az éhségtől leesett a vércukrom, így B. vitte be a dokihoz Milánt. Végeredmény vírusos garatgyulladás, de hogy miért fájlalta a homlokát és arcát nem kaptunk választ. Tornáztatta hátha reagál valahogy, de semmi. Mikor már hazaértünk akkor esett le, hogy a gyerek beverte a fejét lehet emiatt hányt és fájlalta később a homlokát, amit én persze elfelejtettem megemlíteni B-nek, aki így nem tudta a doktornőnek elmondani. Na teljesen kétségbeestem, úgyhogy felhívtam az orvosbarátunkat, aki megnyugtatott, hogy nem valószínű, hogy agyrázkódása lenne a gyereknek és valószínű a betegsége miatt hányt.

Biztos, ami biztos azért éjszaka nálunk aludt. Azóta láztalan és egyéb panaszai sincsenek.

Bojkottál?

Apja szerint Milán bojkottálja a bábszínházat, azért lett lázas.

Ugyanis tegnap este közölte a gyerek, hogy mikor lesz már vége a mesének, mert ő menne aludni. Na ezt már furcsállottam, de gondoltam az úszástól elfáradt. Nagy nehezen le is feküdt - szokásos még 20x kijövök, inni kérek, jajj Milena leejtette a cumiját és meg kell keresnem szöveg - és úgy fél 11 tájékában egyszer csak bejön hozzám a hálószobába. Magyaráz valamit nagyon, de már nem is tudom mit. Megpuszilom a homlokát és jócskán meleg, 38.2 a láza. Kap teát és szépen le is húzódik neki. Azóta sincs kutya baja, bár a szeme kicsit beesett, de semmi más panasza nincs.

Emiatt már második alkalommal marad le Milánó a bábszínházról. Múltkor is pont beteg volt és ma sem tudott emiatt elmenni. Mondjuk reggel nem nagyon hatotta meg, hogy nem mehet. :)

Márton napi mulatság

Ma Márton napi mulatság volt az óvodában. Egy kis műsorral készültek a gyerekek, amit Milán bojkottált. :) Eleinte még Ő is úgy tett, mintha aktívan közreműködne a többiekkel, de mikor az egyik mondóka közben a kezükkel is mutogatni kezdtek és leguggoltak, na akkor vált nyilvánvalóvá, hogy az én kicsi fiamnak esze ágában sincs a többiekkel együtt csinálni. Ugyanis állt ott mint a cövek és meg sem mozdult.

A következő mondókánál körbe-körbe kellett volna sétálni. Na az én kicsi fiam úgy döntött, Ő ugyan nem indul el és ezzel feltartotta a többieket is. Nagy nehezen elindult és azzal a lendülettel becélzott engem és már pattant is az ölembe, hogy mára ennyi.

Ezek után egy kis liba, majd süti evés, ivás, öltözködés és elindultunk a többi csoporttal együtt a lámpásokkal a városközpont felé egy kis éneklésre.

17 hónapos

Ma két meglepetést tartogatott a kicsi lányom számomra.

1. Bólogat. :) Ráakartam adni induláskor a pulcsit, de Ő inkább el akart szaladni. Megkérdeztem tőle, akar-e menni sétálni és Ő bólogatni kezdett, hogy igen. :) Vissza is jött gyorsan felvenni a pulcsiját.
2. Mondott egy mondatot! Így hangzott: "Apa eme." = Apa elment.
   

De még mindig nem akar igazán beszélni. Utánanéztem Milán ebben a korban mennyit beszélt. Nagyon sokat, 16-17 hónapos korában lódult meg a szókincse és ilyenkor már nagyon sok mindent mondott. Milena nem egy bőbeszédű kiscsaj. :) Rengeteg halandzsa szava van, nem is gondoltam volna. Azt hittem, mivel második gyerek, sokkal hamarabb fog megtanulni beszélni és nem lesznek saját maga alkotta szavak. Tévedtem. Milán nem halandzsázott ennyit, mint Milena.

Apa, Apa és csak Apa

Milena teljesen odáig és vissza van az Apjáért. Ezt napközben számtalanszor az orrom alá dörgöli. :) Jön-megy a lakásban, kirohan az előszobába vezető folyosóhoz és a falon mutogatja az Apja képét, hozzá pedig csacsogja, hogy Apa, Apa, Apa. Eltelik kb. 30 mp és megy tovább a hűtőhöz, ott is megmutogatja az Apját és mondja is Apa.

Ma délelőtt míg főztem az ebédet Milena fent csücsült a konyhapulton és a két újonnan vásárolt fogkefékkel játszott (becsomagolt). Mutogatta őket én pedig mondtam, hogy egyik Miláné a másik Milenáé, Apa vette a boltban. Onnantól kezdve csak azt hajtogatta, hogy Apa, Apa és közben mutogatta a 2 fogkefét. Eltelt pár perc és folytatta tovább.

Játszott és valami neszt hallott kintről, odafordult az ajtó fele és már mondta is Apa, Apa. Apa viszont dolgozik, így játszott tovább. :)

Gondoltam megszámolom, hányszor hangzik el a szájából, hogy Apa, de úgy 1,5 perc után abbahagytam, mert addig úgy kb. 30x mondta ki, hogy Apa. :))

Ismét óvoda

Ma reggel újra visszaálltunk a régi kerékvágásba. Korán kelés, reggeli, gyors öltöztetés (1 gyerek, 2 gyerek) és irány az óvoda. Ma reggel pechemre esett az eső, B. korán ment így maradt a séta. Jó vizesek lettünk mire beértünk.

Nagyon jól esett, hogy mindenféle probléma (sírás, hiszti) nélkül bement a csoportszobába, mosolyogva integetett. Fel voltam készülve, hogy nehéz lesz az elválás, hiszen már 2 hete nem volt óvodában, de kellemes csalódás ért.

Ma délután Mamával együtt megyünk Milánért, mivel nekem az oviban kell maradnom lámpást készíteni Márton napra. Kíváncsi leszek mit fogunk készíteni.

Még mindig beteg

Már 1 hete beteg Milánó, a köhögése nem akar elmúlni, a hangja pedig olyan, mintha be volna dugulva az orra. Így ma reggel némi tanakodás után ovi helyett az orvoshoz mentünk vissza. Meghallgatta, mondta egyébként minden ok, de még ne menjen oviba várjuk ki ennek a köhögésnek a végét. A gyógyszert továbbra is adjam neki és ha minden oké akkor csütörtökön már mehet oviba.

Meg kell mondjam, már nagyon várom, hogy újra mehessen, mert mostanában eszméletlen milyen csúnyán viselkedik velem. Múlt héten simán elkezdett rugdosni az utcán, visszabeszél de nagyon pimaszul és iszonyú szófogadatlan!
Barátnőm elmondása szerint most épp büntet, így jön ki rajta, hogy oviba kell járnia. Bár ezt azért furcsállom, mert pont a héten egyáltalán nem ment, sőt már lassan másfél hete itthon dekkol.

Eközben Milena is sikeresen elkapta a bátyjától ezt a náthát, ma reggelre elkezdett csúnyán köhögni, így őt is megvizsgálta a doktornő. Köhögésre rinathiolt adjak neki pár napig és reménykedjünk nem lesz ennél jobban beteg. Nyűgösnek már elég nyűgös, éppen semmi nem volt jó míg hazafele jöttünk.

Nagyiéknál

Hosszú hétvége lévén és mivel Milánnak hétfőn és kedden ovi szünete van, így lementünk Anyukámékhoz. Nagyon jó időnk volt, semmi eső, semmi szél, csak kellemes napsütés. Egy gond volt csak Milán szombat este közölte fürdés után, hogy fáj a torka és nem telt el 20 perc már lázas volt. :( Másnapra teljesen elment a hangja - kis repedt fazék hangja van -, köhög és estére tegnap is és ma is belázasodott. Így holnap délután (ma jöttünk haza) elviszem azért a doktornőhöz hallgassa meg a tüdejét és nézze meg a torkát. A 2 napos pihenőből egész hét lesz, emiatt sajnos pénteken lemarad a bábszínházról, de nem szeretném ha bárkit is megfertőzne vagy még rosszabbul legyen.

Milena egyenlőre jól van, Ő is nagyon élvezte a hétvégét attól eltekintve, hogy megint lila folttal jöttünk haza - magára rántotta az étkezőben a széket - lett egy lila, most már inkább sárgás zöld csík a homlokán. :(

Ma reggel már Balázs is közölte nem érzi jól magát, és mire hazaértünk már ágynak is dőlt. Most már csak abban bízom, mi lányok megússzuk.

Jöjjenek a képek:

Mese Milán módra

Jancsi és Juliska, részlet:

".... és jött az öreglány és jól bezárta Jancsit..."

:)))

Pajtások

Minden este vacsorázás közben beszélgetünk egy kicsit az óvodáról is. Ilyenkor általában azzal kezdi Milán, hogy felsorolja a pajtásait, akikkel játszani szokott. Tegnap is erről beszélgettünk, sorolta a neveket Ákos, Máté, Rebeka, Dóri - néha besegítek - közben rákérdeztem, és a Konráddal szoktál-e játszani. Erre Ő, Kondrád össze-vissza beszél.:) Azt a hangsúlyt hallani kellett volna, ahogy ezt mondta! (Apja fia!!)

Milán: "Anya elmondjam kik szoktak sírni?"
Anya: Na kik?
Milán: "hát a Rebeka, Imi és Milán."
Anya: A Milán az te vagy ugye?
Milán: Igen.


Tegnap is megdicsérték, hogy úszásnál nem volt semmi gond, nagyon ügyes volt és nem is sírt. Haladunk.:)

Ha nagy lesz

Apa: Mi lesz a foglalkozásod, ha nagy leszel?
Milán: Tudod mi leszek? Megmondjam?
Apa: Igen.
Milán: Betörő!

:))

Lovaglás

Reggel gumicsizmában indultunk az óvodába, a bakancsot is bekészítettem a babakocsiba biztos ami tuti. Ma ugyanis lovagolni mentek Milánék. Nagy örömmel fogadott (!) - ez az első hét, hogy délután nem sír mikor meglátott - és mesélte miket is látott.

Anya, képzeld gyalog mentünk, mert nem jött értünk a busz. Nagyon-nagyon sokat kellett gyalogolni!
Lovagoltam is, de előtte meg kellett simogatni a lovat. Volt egy másik ló is, de annak ekkkora nagy fogai voltak (széttárta közben a karját) és nagyon harapott. :)

Nagyon tetszett neki! Havonta csak egyszer mennek, úgyhogy most egy darabig várnia kell a következő alkalomra.

Míg öltöztettem Milánt, megkérdeztem Ildikó nénit milyen is az én kicsi fiacskám az óvodában. Kiderült, hogy nagyon segítőkész, mindent önállóan akar csinálni(!!!), szófogadó,(!) nagyon jó kisfiú. Szeret ágyakat pakolni (régi típusú kis vas ágyuk van és azt összecsukva a nagyobb fiúk szokták kivinni a dadus néninek), pedig ezt nem nagyon szokták megengedni a kicsiknek, inkább a nagyobb fiúk vigyék. Milán viszont nagyon szereti cipelni, így megengedték nekik és hát természetesen Ákossal voltak párban. :) (Most végre volt kedve Ákoskának segíteni:) )

Meg kell mondjam, amennyit láttam eddig a csoporttársaival, nagyon visszafogottan viselkedik, egy hangos szavát nem lehet hallani! Mondtam is neki, hogy nagyon büszke vagyok rá és olyan édes volt megköszönte! :) Elmondta, hogy mind az óvónéniket, mind a dadus nénit nagyon kedveli, szerinte nagyon aranyosak.

Nagy megkönnyebbülés ez nekem, már csak a reggeli elválásokat kellene megkönnyíteni, mert ma reggel is sírt mikor elbúcsúztunk. De nem vagyok telhetetlen, örülök, hogy szeret járni és jól érzi ott magát!

Hát persze

Mielőtt lefeküdtem volna 11-kor bementem megnézni a gyerekeket, mindketten békésen aludtak - Milán még száraz volt. :) Valamikor jött B. aludni, közölte még mindig száraz a gyerek. :) Valamikor 3/4 2-kor felébredtem és ha már felébredtem átmentem megnézni, mi a helyzet.

Látom a gyereken nincs rajta a pizsama gatya, helyette egy alsógatyában alszik hason. Természetesen bepisilt és a takarótól kezdve minden pisis lett. Gondolta, ha nem akarja hallgatni az Anyját éjszaka, hogy "én megmondtam fiam" inkább átöltözik és alszik tovább. :) Pechére átmentem és akkor lepedő le, pelenka fel, másik takaró elő. Meglepve kérdezte közben, hogy rámadod?- mármint a pelenkát -, persze mivel bepisiltél, jaaa. És mintha mi sem történt volna aludt tovább.

Úgy látszik még várnom kell arra, hogy éjszaka is szobatiszta legyen! :)

A nagy kérdés

Milán kiverte este a hisztit, hogy ő nem kéri a pelenkát éjszakára. Bárhogy próbáltam meggyőzni, hogy legalább még ma vegye fel és ha száraz marad reggelre, akkor holnaptól nem kap éjszakára pelenkát, de ő hajthatatlan maradt. Semmi pénzért nem akarta felvenni. Így az ágyára terítettem a vízhatlan lepedőt, hogy legalább a matrac ne legyen pisis, ha mégis...

Tuti ami tuti még egyszer rákérdeztem, így fél 9 fele, hátha meggondolta magát, de nem. Attól tartok az éjszaka még lesz egy átöltözés és ágynemű csere...hjaj.

Ismét úszás

Ma reggel ismét úszni indultak a gyerekek. Milán nagy lelkesedéssel mesélte, hogy milyen jó volt.

"Ide előre kaptam egy valamit ( matracot?) abba kellett kapaszkodni és tolni kellett, a bácsi pedig mondta nekem, hogy tegyem bele a lábam a vízbe. (?) Képzeld Anya és a bácsi a nagyfiúkat bedobálta vízbe, nagyot fröcsköltek és oda ért hozzám a víz." :)

Elmondása szerint, most nem fázott annyira és senki nem törölte meg. (Sajnos nem tudta egyedül magára teríteni a törölközőt hiába tanítgattam.:( ) Bárhogy faggattam, kérdeztem rá vagy háromszor különböző formában ki törölhette meg mindig azt mondta, hogy senki. Viszont egy új dadus öltöztette fel, Évi néni. :)

"Anya és képzeld mikor jöttünk ki az uszodából és mentünk a buszhoz, akkor sírtam. (miért?) Azért Anya, mert hiányoztál!" - szegénykém biztos mesélte volna az élményeit, de nem voltam ott. :(

Szerdán viszont lovagolni mennek! Nagyon kíváncsi leszek, hogy fog neki tetszeni!? :)

Úszás

Ma volt az első alkalom, hogy Milán csoportja úszni ment. Nagy izgalommal várta(tuk), nagyon kíváncsi voltam vajon élvezni fogja-e. Délután vártam, hogy majd nagy lelkesedéssel elmondja miket csináltak ehelyett azt ecsetelte, hogy nem törölték meg rendesen és nagyon fázott. Merthogy Ildikó néni közben a Judit nénivel beszélgetett. :)
Úgyhogy a következő feladat megtanítanom neki, hogy is terítse magára a törölközőt és nagyjából megtörölje magát, míg jön a segítség. Egyébként tetszett neki az úszás, jót pancsolt és este a hajmosásnál is nagyon segítőkész volt, egy csepp hiszti nélkül tűrte, hogy zuhannyal lemossam a haját! (Ezt a mai napnak tudom be.)

Huncutka

Milena édesen hablatyol, de semmit nem lehet belőle érteni. Legújabb szava a "Titi" ami nem más mint Gréti. Ő a kedvenc majdnem korabeli kislány, akit nagyon szeret. Gréti fél évvel fiatalabb és még csak mászik, így általában a babakocsiból szokta nézni a többieket. Milena ahogy meglátja Grétit máris rohan hozzá és mondogatja, hogy Titi, Titi, Gréti pedig nagy mosollyal fogadja. :))

Ma reggel már minden kisbabára Titi-t mondott, nem győztem kijavítani. :)

Hiszti = büntetés?

Egyik barátnőm felkészített, hogy amint bekerül Milán az óvodába elképzelhető, hogy otthon sokat fog hisztizni. Úgy is mondhatnánk, hogy ezzel büntet, amiért óvodába jár és nem lehet itthon velem. Hiába szereti a gyerek az óvodát és örömmel megy reggel, így adja tudtomra, hogy azért valahol mégis haragszik emiatt.

Na nálunk ez be is jött, a héten Milán olyan hisztiket vágott le, hogy a hajam égnek állt tőle. Azt is mondhatnám, hogy onnantól kezdve, hogy megérkeztem érte az óvodába mindenbe belekötött és mindenért hisztizett. Miért így van miért nem úgy, miért hoztam miért nem hoztam, miért oda megyünk miért nem megyünk oda?! Ezt egészen addig csinálta, amíg el nem aludt! Kikészített.

Ma volt az első nap, hogy semmiért nem hisztizett, Ő mondta, hogy induljunk haza a játszótérről (meg is lepődtem, ilyen még sosem volt!). Ja, bocsi egy kisebb hiszti volt, de gyorsan túl tette magát rajta. Remélem hamar véget ér ez az időszak is és megszokja ezt az új helyzetet. Szerencsére az óvoda tetszik neki, az első hét óta egyszer sem mondta reggel, hogy nem akar menni. Mikor érte megyek akkor van egy kisebb pityergés - na nem azért, hogy még maradna - inkább félig-meddig az öröm könnyei. Hiányzom neki, mégiscsak 3,5 évig itthon volt velem!

Szülői értekezlet

Tegnap fél 5-től fél 7-ig szülői értekezleten ültünk Balázzsal. Mire vége lett teljesen megfájdult a fejem a sok információtól. Írtam vagy 1,5 oldalnyi listát (A/4) milyen programok lesznek egész évben.

Kiszámoltam, hogy havonta kb. 14.000,- Ft kiadást jelent a gyerek óvodáztatása! És ez még csak az óvoda, mi lesz mikor iskolába kerül?! Persze ha nem az anyagi oldalát nézem, akkor rengeteg új és izgalmas programok várnak Milánra és biztos vagyok benne, hogy nagyon fogja őket élvezni. Pl. lovaglás, úszás, kézműves foglalkozások, bábszínház, túrázás, kirándulás.
(Hozzáteszem mivel nemzetiségi óvodába jár emiatt van jóval több program, mint egy általános nevelésű óvodában.)

Apával könnyebb

Megfigyeltem, ha reggel Apa viszi Milánt az oviba sokkal könnyebben megy az elválás. Az első ilyen alkalom akkor volt, mikor Milán a nyakamban sírt és kérte ne hagyjam ott, vigyem haza. Ekkor inkább úgy döntöttem kipróbálom mit csinál, ha az Apja viszi. Sokkal könnyebben ment az elválás, kicsit beszélgettek még, megmutogatta mivel szokott játszani és ugyan kicsit szipogott, de nem volt nagy hiszti, semmi csimpaszkodás.

Ma reggel újból Apa vitte Milánt.
Én kidöltem a sorból - Milán hazahozta a náthát, nála enyhe orrfolyás és egy kis rekedtségben jelentkezett. Nálam viszont torokfájás, orrdugulás, ma már köhögés is jelentkezett. Reggelre Milena orra is folyni kezdett, Apa is panaszkodott, hogy elkezdett fájni a torka. :(
Na szóval ma Balázs vitte Milánt és nagy vidáman, integetve vett búcsút az Apjától! Remélem ez a nagy vidámság délutánig kitart, mert tegnap már sírdogált mire érte mentem.

Törpök

Mindenki azt mondja annyira hasonlít a két gyerek, mintha ikrek lennének (2 év korkülönbséggel). :) Tényleg hasonlítanak, csak épp míg Milánnak kis kerek feje van, addig Milenának inkább hosszúkás.

Hogy miért is írtam ezt most le, hát azért, mert ma mikor elmentünk egy játszótérre - megjegyzem Milena rózsaszín nadrágban, rózsaszín-szürke bodyban, rózsaszín cipőben és még ráadásul rózsaszín sapkában volt - megkérdezte egy Anyuka, hogy "KISLÁNY???? Ja tényleg rózsaszínben van és mennyire hasonlít a testvérére!"

Mentségére mondva tényleg nincs hosszú loknis haja a gyereknek....

Nyári képek

Milán óvodába megy :)

Milena étvágya

Erre igazán nincs panaszom, Milena mindenevő. Még olyan ételeket is megeszik amire álmomban sem gondoltam volna!

Simán megette a sóskát krumplival és husival, a túróscsuszát, bármilyen tésztát stb. Egy szavam sem lehet olyan jó az étvágya, ha tehetné egész nap enne és nassolna. :) Bár érdekes a gyümölcsöt nem igazán kedveli. Ami fura, hogy még a barackot sem eszi. Próbálkoztam dinnyével, abból kettő falatot volt hajlandó enni. Alma az egyedüli amit megeszik. De ez legyen a legkisebb probléma, lényeg hogy nem tudom kire ütött, de jól eszik! :)

Óvoda 2. hét

Megbeszéltük Milánnal, hogy hétvégén zárva van az óvoda, akkor nem kell menni. Tegnap már nagyon kérdezgette, hogy mikor nyit és ma reggel minden gond nélkül elindultunk. Mikor odaértünk és beléptünk az öltözőbe akkor tört el a mécses és szipogva kért, hogy fussak érte! :) Olyan kis édes volt, kapott 2 nagy cuppanós puszit és kézenfogva bement Klári nénivel a terembe játszani.

Pénteken uzsonna után hoztam el - nem igazán evett az ebédből -, emiatt fél 4-kor tudtunk elindulni haza. Ezért úgy döntöttem megvárom mától az uzsonnát, biztos ami biztos legyen valami a pocakjában és utána indulunk haza.

Ovi 4. nap

Este még semmi gond nem volt, szóba se jött az óvoda. Reggel felébredtünk, megcsináltam a kakaóját majd elkezdtem készülődni. Erre megkérdezte:

- Anya te hova készülsz?
- Megyünk óvodába.
- Jajj, neee. Nem akarok óvodába menni!

Na és ezt egész úton végig mondogatta, enyhe hiszti kíséretében. Ezt szoktam én műhisztinek hívni. Odaértünk, átöltöztettem és mikor be kellett menni akkor átölelt és a lelkemre kötötte, hogy ne fussak, hanem rohanjak érte és nehogy megálljak valahol! :) Majd még egyszer visszarohant megölelni, megnyugtattam, hogy jövök érte és nagyon szeretem, majd eljöttünk Milenával.

Találkoztam érte menet az Ildikó óvonénivel, aki elmondta, hogy nagyon jól viselkedett, mondókázgattak, énelkegettek, ekkor közölte Milán hogy elfáradt és leült egy kicsit. Játszott két kislánnyal (Lili és Rebeka) a galérián. Ebédelni nem nagyon evett, mert borsófőzelék volt, úgyhogy megvártam míg meguzsonnázik és csak utána jöttünk haza. Megnyugtattak, hogy semmi gond nem lesz vele, nagyon jó gyerek! :)

Most két nap pihi, de már felkészítettek - amit én is gondoltam - hétfőn lesz kemény elvinni reggel ismét. Na de az még messze van.

Ovi 3. nap

Reggel Balázs vitte az oviba Milánt, hátha könnyebb lesz az elszakadás. Persze reggel előadta, hogy nem akar oviba menni és csak úgy tudtam rávenni, hogy azt mondtam neki, hogy megbüntetnek bennünket, ha nem visszük el, hiszen be van íratva. Na ez hatott, így elindultak.

Nagy örömmel mutogatta a játékokat, amikkel játszani szokott, beszélgettek a napról, holdról, csillagokról majd Apa útnak akart indulni. Ekkor elkezdett sírni és az óvónő karjaiban szipogva mondta az Apjának, hogy elmehetsz. Mikor lépett ki az ajtón akkor hallotta még, hogy kiabál, hogy meg akar mutatni még egy játékot, de már B. nem ment vissza.

Délután 3-ra mentem érte, észre sem vette, hogy megjöttem. Nagyon jó kisfiú volt egész nap, semmi pityergés, semmi sírás. Már játszott is egy kislánnyal - elmondása alapján. :) Nagyot ebédelt - ruháján meg is látszott. :) Kezdi élvezni azt hiszem az óvodai létet, lekopogom gyorsan.

Óvoda 1-2. nap

Reggel 8 órakor megjelentünk az óvodában (fénykép is készült), Milán közölte csak akkor mehetünk el (Apával), ha Ő mondja. Rögtön elindult felfedezni a szobát milyen játékok is vannak. Ne ekkor mondtuk neki, hogy elmegyünk, Ő pedig rögtön rávágta, hogy ok. Ezzel a lendülettel eljöttünk. Fél 3-ra mentem érte, mikor meglátott elkezdett sírni. Az első mondata " Anya hol voltál ilyen sokáig?" félig sírós hangon.

Az óvónő szerint minden rendben volt vele, még ebédelt is - milánói makarónit. Haza fele sétálva nagy lelkesen mesélt, hogy miket látott mivel játszott. És ahogy egyre közeledett az este egyre több emlék jött elő. Közölte, hogy ő nem is ebédelt - ezt igazolta a tiszta ruhája is, mivel sose tudott úgy makarónit enni, hogy ne esne rá a pólójára. Azután kiderült, hogy ő evés helyett sírdogált és engem várt. Majd mikor le kellett feküdni aludni és ő sírdogált Klári néni rászólt, hogy csendesebben mert a többiek alszanak. Szóval estére már ott tartottunk, hogy másnap már nem akart óvodába menni és ezt mind sírva közölte. Nagy nehezen elaludt, bennem meg az ideg tombolt, görcsben volt egész éjszaka.


Reggel felébredtünk, hogy akkor irány az óvoda. Természetesen sírva közölte ő nem akar óvodába menni. Nagy nehezen meggyőztem, hogy akkor elmegyünk és ha az óvonéni megengedi, hogy hazajöjjön, akkor hazahozom, de muszáj szólni neki. Így elindultunk hármasban már Milenával, letettük a biciklit, besétáltunk az öltözőbe, és elkezdtem átöltöztetni. Ekkor megkérdezte Milán, hogy "te mit csinálsz?", mondtam hogy míg beszélek az óvonénivel addig bent játszhat. Na végül kiderült, hogy összekeverték Milánt egy másik kisfiúval, és tényleg nem ebédelt és tényleg sírt a kis drágám. Eközben Milán kirohant, hogy hova lettem én pedig közöltem vele, hogy nem vihetem haza. Na ekkor eltört a mécses és csak mondta, mondta, hogy haza akar menni és vigyem haza. Az óvonő is odajött és fájó szívvel átadtam neki, szegénykém karjaiból alig tudtam szabadulni miközben már ordított, hogy ne hagyjam ott és vigyem haza. Kiléptem az ajtón és elkezdtem bőgni. Ez iszonyú volt, az egész délelőttöm pocsék volt, teljesen kikészített, hogy így kellett otthagynom.

Negyed 3-ra mentem érte és még aludt. Klári néni közölte, hogy kapott egy arany szívecskét a kezére, mert nagyon ügyes volt, nem sírt és egész nap nagyon ügyes volt. Mikor meglátott vidáman bújt hozzám és már mutatta is hogy mit kapott! Ebédelt is, de "Anya csak a levét ettem meg a levesnek a tésztát nem". Tökfőzelékhez hozzá sem nyúlt, de a fasírtot megette kenyérrel. :) Lefeküdt szépen minden gond nélkül és már aludt is. Úgy jöttünk el, hogy holnap is jövünk. Ez tartott eddig, mert már vacsoránál közölte, hogy ő nem akar holnap óvodába menni, pedig még délután megbeszélték, hogy Apa viszi reggel.

Nem tudom, hogy fognak tudni elindulni, remélem reggelre jobb kedve lesz és simán bemegy az oviba!

Ovira hangolva

Milán pár hete kijelentette, hogy Ő nem megy óvodába és ezt azóta is mondogatja. Hiába mondok bármit, az összes barátja óvodába megy, sőt abba ahova Ő (csak más csoportokba), de ez sem hatja meg, kijelentette, hogy nem baj Ő itthon marad velem! Eléggé tanácstalan vagyok mit is kellene csinálnom, hogy újra felkeltsem érdeklődését az óvoda iránt. Elmegyünk a héten az óvoda felé, hátha előjönnek az emlékek mikor nyílt napon ott jártunk, milyen jókat játszott és haza sem akart jönni.

Délben újra felhoztam a témát, kicsit sikerült felkeltenem az érdeklődését, hogy milyen jó kis játékok vannak ott, milyen jókat fog játszani. Épp ahogy mosta a kezét és mutatta milyen szépen felhabosította a kezén mondtam is neki, hogy az óvonéni biztos meg fogja dícsérni milyen ügyesen mossa a kezét. Ekkor felcsillant a szeme - kicsit se szereti, ha dícsérgetik. :))

Kicsit vegyes érzelmek keringenek bennem, vajon hogy is lenne jó beszoktatni Milánt. Az óvonéni (Klári néni) azt javasolta rögtön aludjon ott - ezt szokja meg - és fél 3-ra menjek érte. Viszont Milán pont emiatt nem akar menni, mert Ő nem alszik ott. Bár még nem igazán tiszta, hogy a gyerek mire is gondol, hogy este is ott kellene neki aludni? Nem igazán firtattam, próbáltam elterelni a figyelmét és inkább a játszásra fektetni a hangsúlyt.

Úgy érzem lehet jobb lett volna bölcsödébe járatni Milánt, mivel most aki óvodába megy és bölcsis volt sokkal könnyebben fog beszokni (a kispajtásain látom, hallom mennyire várják az ovit). A másik felem meg azt mondja, hogy jobb volt neki itthon, mellettem, mégha néha egymás idegeit téptük is. :)

Az ágyneműjét megvarrattam még rá kell vasalnom a jelét - pöttyös labdát-, viszont még annyi ruhát, cipőt kell neki venni, hogy fel se tudom fogni. Épp ma szelektáltam a ruháit és kiderült az összes pulcsiját, tréning ruháját kinőtte, úgyhogy lesz neki mit venni. Kell kinti ruha, benti ruha, torna ruha, kinti cipő, benti cipő, torna cipő, úszodába ruha, papucs stb. stb. Ennek a nagyját a hétvégén megpróbáljuk beszerezni, nem tudom a gyerek hogy fogja bírni a sok próbálgatást!?

Viszont várom is, hogy végre oviba járjon. Sok újdonságot tanul, remélhetőleg jobban fog enni és többet. Több időm lesz Milenával is játszani, foglalkozni. Már kinéztem, hogy ringatóra viszem, menő-manó tornára, kicsit jó lesz kettesben, mégha csak pár óráról van is szó. Úgy érzem, hogy néha háttérbe van szorítva. :( Bár számára biztos fura lesz, hogy nem rohangál körülötte a bátyó, nem akarja megszorongatni vagy épp lebirkózni.

Bejelentkezem

Megérkeztünk vasárnap hajnalban épségben - éjfélig buliztunk kedves bartánőnk Enne esküvőjén. Milán eközben összebarátkozott egy angol kislánnyal, úgyhogy azt is mondhatnám csajozott. Ha eltűnt a kislány máris kereste, hogy hol van Maria? :) Búcsúzáskor még puszit is adott neki! :) Megjegyzem a kislány kb. 6-7 éves lehetett!! Milenát szokás szerint 8 órakkor lefektettem aludni az utazóágyába - annyira nem örült mikor beültettem a kocsiba.

Nekem bedagadt a talpan! - ezt se gondoltam volna, hogy ez a rész is be tud dagadni, de mégis. Vizes ruháztam az éjszaka, mert nem tudtam lábra állni. Hát igen, kb. akkor volt rajtam utoljára magassarkú mikor az én esküvőm volt (2005.).

Összességében jól éreztük magunkat, kivéve, hogy már 2 hete küzdök az ételallergiámmal amire mai napig nem kaptunk választ, hogy mitől jön ki, de minden reggel, pontosabban hajnal 3-kor mindig arra ébredek, hogy nagyon viszketek. Tele leszek piros csalánkiütéssel és délután fele kezd elmúlni. Ma csak gluténmentes kenyeret ettem és eddig kb. 3,5 liter vizet ittam meg. Holnap bejelentkezem egy vega-tesztre, hogy megtudjuk mitől lehet ez.

Balatonalmádiból jelentkezünk

Szállodában buli van, ami persze pont a mi ablakunk alatt zajlik. 5. emeleten vagyunk, úgyhogy teljesen jó az akusztika, egy szavunk sem lehet, kivéve annyi, hogy néha borzalamasan énekel a "néni", a tetőpont a Whitney Houston - I will always love you című számnál verte ki nálam a biztosítékot! Közben Milena felsírt (ekkora hangzavarnál csodálom, hogy nyugodtan alszanak), szerencsére vissza is tudott aludni.

Első nap délutánján kihasználva a jó időd - előrejelzést figyeltük - fürödtünk egyet, mely alkalommal Milena beleborult a vízbe. Feje benne a vízben, lába égnek állva, miközben egy 18 hónapos korig használható úszógumiban üldögélt! Ennyit ezekről. Kicsit megilletődött Törpilla, nagyokat pislogott, majd sírt egy kicsit. Milán eközben karúszóval vígan pancsolt.

Másnap - elméletileg még mindig jó idő, de mivel este esett az eső, így inkább kihagytuk a Balatont - elmentünk Balatonfüredre az aquaparkba. Igen, veszett drága volt a belépő!! Rögtön spóroltam 3.200,- Ft-ot azzal, hogy letagadtam Milán korát, áááá még nem töltötte be a 3-at, majd még csak pár hónap múlva fogja! :) B. helyettem is kipróbálta az összes csúszdát, nagyon élvezte, a háta nem annyira, szerzett pár sebet. Milán a hullámmedencét élvezte, illetve a gyerekpancsolónál a csúszdákat, na és persze a gyerekmedence köré kialakított sodró folyosót - innen ki nem lehetett robbantani!

Harmadnap rossz idő lévén elmentünk a veszprémi állatkertbe, ami kifejezetten fárasztó dolog volt. Babakocsival fel a hegynek, majd lecipelni a lépcsőn, mivel nem igazán babakocsibarát a hely. Nagyon tetszett Milánnak az oroszlán, a tigris és persze a zebra is. Bennünket az orrszarvú döbbentett meg leginkább, nem gondoltuk volna, hogy ilyen nagy!

A mai napot (inkább csak a felét) ismét a strandon töltöttük, de csak Milán volt olyan bátor, hogy bemerészkedjen a vízbe. Ki-be rohangált Benedekkel (ja, merthogy közben összefutottunk velük, ha már itt töltik az egész nyarat), mászókáztak, hintáztak, lángost ettek. Milena is mászkált, leginkább mások törölközőjére, plédjére. Fárasztó a kiscsaj, mióta tud járni azóta meg se áll, a szállodából simán kiment anélkül, hogy hátranézett volna jövök-e utána. Kíváncsi fáncsi, pont mint a bátyja.

Nyaralás

Elérkezett az oly régóta várt nyaralás ideje, hétfőn útnak indulunk és - mivel nem merünk még Milena miatt messzire indulni, így - irány a Balaton.

Pontosabban Balatonalmádi és ha már ott vagyunk, beugrunk egy esküvőre is szombaton. :)

Milenáról

A kiscsaj mióta megtanult járni azóta jön-megy, fel-alá sétála lakásban, az utcán, a játszótéren. Egy helyben nem tud megülni pár másodpercnél többet (tiszta bátyja!). Nem, mondjuk ez így nem teljesen igaz, ha van mit rámolni akkor addig képes megülni egy helyben amíg kipakol, majd tovább áll (ebben is a bátyjára hasonlít). 1 hete megtanult felállni is, úgyhogy már nem kell, hogy minden leülésnél felsegítsem.

Megállapítottam, hogy be kell szereznünk egy kis babakocsit, mert kint ha valakinél meglát egyet akkor addig vinnyog (nem sír, nem hisztizik, olyan fura vinnyogó hangot ad, mint a majmok:) ), amíg meg nem kapja, na és azt tologatja árkon bokron keresztül.

Szókincse továbbra sem bővült, bár néha olyan mintha azt mondaná, hogy "gyere" vagy "vau", de lehet ez csak az én képzeletem szüleménye. :)

Éjszaka

Kíváncsi voltam mi fog történni , vajon Milena ismét átalussza az éjszakát vagy ébredni fog.

Először éjfél körül hallottam a hangját, de sikeresen visszaaludt. Legközelebb 2 órakkor kelt, akkor át kellett mennem és megitatnom, ezután szépen vissza is aludt. Majd valamikor hajnalban is átmentem ismét megitatni utána már csak reggel fél 9-kor ébredtem fel a hangjára. Próbálom a pozitív oldalát nézni legalább már nem kell szopiznia elég neki a víz is. :)

Átaludta az éjszakát!

Kisebb csoda történt tegnap éjszaka, Milena lefeküdt negyed 9-kor és reggel negyed 8-kor kelt fel!:) Éjszaka olyan negyed 1 körül nyögdécselt egyet, de utána aludt tovább.

Remélem nem csak egy éjszakás kaland volt! :)

Napok

Milán 1 hétig nyaralt Miskolc-Tapolcán a Mamájával, de nem indult ez ilyen simán. B. elvitte Tapolcára, első éjszaka ott is aludt vele, de már akkor levert egy hisztit, hogy jöjjenek haza Bp-re, mert ott kutyák vannak és nem alszik ott. Nagy nehezen megbeszélte vele B., hogy nincsenek és vagy 20 mesét elolvasott mire hajlandó volt elaludni. Másnap elment tárgyalásra és hazafele nem ment be érte, így ragadt Tapolcán 1 hétre. Fel voltunk készülve, hogy este még lesz egy útja Tapolcára, de szerencsére minden simán ment és egyszer sem hívott fel sírva, hogy menjünk érte.

Közben persze B. beteg lett, úgyhogy itthon ápoltam. Péntekre szerencsére meggyógyult, így elmentünk Milán után. Ott töltöttük a hétvégét, beiktattunk egy kis fürdést is a barlangfürdőbe. Milán nagyon élvezte, ki sem lehetett hozni a vízből, míg Milena belém csimpaszkodva volt hajlandó megmaradni a vízben. Közben sírás félét produkált, de ha beszéltünk hozzá elég szépen el lehetett terelni a figyelmét.

Mikor hazaértünk vasárnap, csak a vihar utáni károkat láttuk (lefújta a szél a papucsomat is az erkélyről!). Nagy örömünkre még a netünk is elment, hívtuk a szerelőt és a mai nap folyamán tudta csak megcsinálni - újabb modemet kaptunk (ez már a 3.!), remélem ez már kitart.

Hogy ne unatkozzunk hétfőn este lementünk Kistelekre egy gyors látogatásra, mivel B. Szerbiába volt hivatalos kedden. Gyerekek nagyon élvezték a kertben való rohangálást, sőt Milán kipróbálta Ádám 20 colos biciklijét. Egy kicsit furán nézett ki rajta, de nagyon élvezte. :)

Itthon kezdtünk visszarázódni a mindennapokba, játszótér egy kis pancsolással egybekötve. Beindították az öntözőrendszert a gyerekek meg alsógatyában, bugyiban rohangáltak alatta. :)

Milena pedig egyre többet megy egyedül, már nem kell egyfolytában fognom a kezét. Felállni még nem tud, csak ha van valami kapaszkodó a közelben. Onnantól kezdve viszont addig megy, míg el nem fárad, vagy meg nem akad valamiben. Mászni mindenre felmászik ami útba esik - pad, mászóka, csúszda és még sorolhatnám.

3 méter

Milena teljesen rá van kattanva arra, hogy sétáltatjuk. Eddig két kézzel kellett fogni, de pár napja már csak egyik kezével kapaszkodik. Egyedül csak 1-2 lépést tudott megtenni, de folyton csak sétálna.

Ma megtört a jég, a konyhában megtett 3 métert teljesen önállóan, majd letottyant és újra megtett pár lépést a kanapéig! :)

Lehet mire megjönnek a cipőcskék már el is indul magától. :) Na onnantól csak kapkodom majd a fejem, melyik gyerekem merre szalad a játszótéren. :))

Liliputi kiscipők

Pár napja már azon jár az agyam, milyen kiscipőt kellene Milenának venni, mert ugyan a tesco-ban vettünk neki egy kiscipőt, de elég furán megy benne. Valamelyik nap láttam egy nagyon édes kiscipőt, így elkezdtem a neten böngészni, hol is lehetne olyan kapni.

Kiderült Liliputi kiscipő a neve, meg kell mondjam első látásra szerelem volt amint megláttam őket, amilyen édes kis cipőket lehet ott kapni! Rendeltem is gyorsan 2 db-ot, az egyik mindennapos használatra, a másik kimenősre.

Rokonok

Minden év júliusában elmegyünk Dunaföldvárra, Halászcsárdába családi szülinapot ülni. Balázs rokonait túl sűrűn nem látja Milán, mivel nem mindenki Budapesti. Mikor már épp hazafele készültünk - bepakoltuk a babakocsit a kocsiba - mondtam Milánnak menjünk köszönjünk el a többiektől. Erre Milán megszólal:

- "Anya, én nem köszönök, nem is ismerem őket!"

:)

Elmúlt napok

Régen írtam, de mivel rossz a számítógépünk csak B. munkahelyi gépéhez jutok esténként már nem sok kedvem van írogatni - fáradt vagyok addigra.

Napjaink a megszokott kis napirendünk szerint zajlik, játszi, alvás és ismét játszi. Közben persze vitatkozunk Milánnal mit szabad és mit nem. Ilyenkor az azonnali válasz, hogy "jó, de" és már mondja is tovább a magáét, próbálná kimagyarázni magát.

Ma reggel például a lufit rugdosta és dobálta a lakásban, mikor rászóltam, hogy ne csinálja mi volt a válasza:

"Anya, de az embernek sportolnia kell!" - na és akkor ezt bírjam ki nevetés nélkül.

Ja és úgy néz ki "szerelme" is van már, Laurának hívják. 1 évvel fiatalabb nála, de ha meglátja csapot-papot ott hagy és már rohan is elé. Neki mindent odaad, felsegíti a földről ha elesik, felállítja a motorját, rohan elé és megkínálja keksszel, pufival vagy ami akad.


Milena is jól van, sokat dumál, mindig van valami amit magyaráznia kell. Ma épp fogta magát két kis vállfával a kezében elindult csak úgy, pár lépés után tottyant le meg is lepődött rajta, de én is. :) Imád a játszótéren mászkálni, kedvenc játéka ha 2 lapáttal jöhet mehet. Már megtanulta, hogy ne vegyen semmit a szájába. A másik kedvenc a hinta, órákig ülne benne ha hagynám. :)

Szülői értekezlet

Most döbbentem rá, hogy az én kicsi fiam óvodás. Ma volt a szülői értekezlet az óvodában. Sikeresen felvették a német nemzetiségi óvodába, ott is a Rózsaszín Pillangó csoportba. Rengeteg információt zúdítottak a nyakamba, meg is fájdult rendesen tőle a fejem. A legfontosabb, hogy pöttyös labda lesz a jele Milánónak.

Nincs beszoktatás, pontosabban nem igazán szeretik, ahogy elmondták az a legjobb ha rögtön ott is alszik és fél 3-ra megyünk érte. Lehetőleg ne húzzuk reggel az elbúcsúzást, mert az a gyereknek sokkal rosszabb (szerintem én rosszabbul fogom viselni).

Rengeteg mindent csinálnak, úszni járnak, ornitológus jár hozzájuk - terepre mennek, madarakat gyűrűznek, Szemlő-hegyi barlanghoz mennek minden évben és ez csak egy kis ízelítő volt a rengeteg programból.

Szavak

Hétvégét Nagyiéknál töltöttük, amit Milena igen rosszul viselt. Első éjszaka ha aludt 3 órát akkor sokat mondok, ringattam, simogattam, fenekét ütögettem, beraktuk magunk mellé a nagyágyba, de semmi. Ha nem foglalkoztam vele akkor sírt. Kész voltam reggelre. És ha ez még nem lett volna elég szinte csak rajtam lógott, néha akadt 1-2 óra mikor elvolt Nagyival is, akkor próbáltam kicsit pihenni.

Amíg lent voltunk Milena azért bővítette szókincsét is. Anya, Apa, inni, te (tessék) mellé bejött az Ádá (Ádám), Tata is. :)

Milánduma

Kijön az erkélyre, és elkezd kiabálni:

- Figyelem, Uraim! Pakoljanak össze, mert kezdődik a buliiii!


Jövünk haza az autópályán:

- Én még nem láttam birkányokat.

Első lépések

Milena megtette élete első lépéseit önállóan. Épp a születésnapjára kapott játékával játszott, mikor úgy döntött elengedi. Álldogált még egy pár másodpercig, majd mikor hívtam elindult felém. 3-at tipegett majd letottyant a fenekére. :)

Utána még párszor megpróbált egyedül elindulni, de csak 1-1 lépéseket tudott megtenni.

Milena napja

Nagyon sokat fejlődött az elmúlt időszakban, felmászik mindenhova ahol kapaszkodni tud. Természetesen a kedvenc helye a fa mászóka, vagy a pad. Itthon a kanapéra mászik állandóan, viszont lemászni még nem megy rendesen. Beszélni is próbálkozik, szavai az inni, Anya, te (tessék), Apa, baba. Egyedül álldogál, de még nem mert elindulni, csak kapaszkodással hajlandó jönni-menni.

7 fogacskával rendelkezik és gyönyörűen eszi a darabos ételeket. Amik átmentek a rostán - rakott krumpli, krumplis tészta, brassói, sajtos tészta, rakott kel. Szó nélkül megette ezeket természetesen nem kanállal, hanem kézzel. :)

Imádja a mosogatógépet, képes mindent otthagyni, ha meglátja, hogy nyitjuk a mosogatógépet. Viszont utálja a porszívót (hogy fog így segíteni nekem nagykorában?? :)) ), nem igazán kedveli a fürdést sem már, sőt egyenesen sírva fakad, ha megmosdatjuk, pláne ha megnyitjuk a csapot!

78 cm és 9580 gramm.

Imád riszálni, ahogy megszólal valami zene ami kedvére való, máris riszálja a fenekét, vagy épp rugózik a kis lábaival. :))

1 éves Milena!

Nagyon boldog 1. születésnapot kívánunk
pici kislányunk, Kukucska!

Anya, Apa, Milán bátyó

Helyzetjelentés

Élünk még, csak Én (mint Anya) ágynak dőltem vírusos felsőlégúti mizériát szedtem össze, lázzal, torokfájással és mindenféle ínyencséggel. Apa ápolt, gyerekeket rendezett, úgyhogy eléggé fáradt. Milán eközben megjárta az urológiát (fel kellett húzni a kukiját sajnos), emiatt fájt neki szegénykémnek. B.-nek nem volt elég, hogy engem ápolt még Milánt is ápolta. Szerencsére már mindketten javulunk, bár Milán nem mer a pelenkába pisilni, így éjszaka eddig az Apját ébresztette, ha pisilni kellett, tegnap már engem. Ha már a jó oldalát nézem a dolognak, lehet pont ennek köszönhetően lesz teljesen szobatiszta.

Még ilyet!

Délutáni alvásunkból riadtan, valami égtelen csörtögő hangra keltünk. Milán kiment az erkélyre megnézni mi ez az égtelen hangzavar. Visszajön majd közli velem:

- Anya, Norv(b)i korán reggel nyírja a füvet!
- Szörnyű.
- Még ilyet!

Betűzavar

Milán új szavakat tanult, melyekkel meggyűlt egy kicsit a baja. Az egyik szó a pumpa. Vettek az Apjával egy focilabdát, hozzá pumpát. Hazaérve megszólal Milán:

- Apa hol van a tumpa, felakarom tumpálni a labdát. :)

A másik szó a ponyva. A játszótérre vettek ponyvát, ami itt volt nálunk. Milán pedig teljesen felspannolva kérdezte tőlem, hogy:

- Anya a konyvát hova teszik Apáék?

Kommunikálunk

Próbálkozunk beszélgetni egymással Milenával, elég sok mindent megért amit mondok és van amit csak azért sem akar megérteni. :)

Egy valamire tud is válaszolni az az ivás. Ha megkérdezem kér-e inni, általában válaszol - közben ránéz a poharára - és azt mondja "énni". Persze ezt már akkor is mondja, ha egyáltalán nem kér inni, csak tetszik neki, hogy nekem tetszik, ahogy kimondja a szót. :)

Egyik este miközben törölgettem fürdés után megkértem, hogy mondja azt Anya. Ezt párszor kimondtam a szót, majd ismételte utánam "Áná". :)

Megúsztuk ?

Reggel az volt az első dolgom - miután Milenát kiszedtem a popsikrémből, merthogy Milán leszedte a polcról és odaadta neki, nem is részletezem hogy nézett ki Milena és a kiságya - szóval megnéztem jelentkeztek-e azok a bizonyos pöttyök.
Eddig egyik gyereken se láttam, úgyhogy talán megúsztuk, de azért még ma figyelem.

Mit is tud Milena

Eljutottunk odáig, hogy általában (10-ből 8x) egyszer kel csak éjszaka. Ez éjfél és 1 óra közé szokott esni, utána reggel fél 8 - 8 között kel Milántól függően. :)

Beszélni még semmi egyértelműt nem mond, bár néha az Apa és Aja mintha elhagyná a száját. Ha Milánt meglátja vagy beszél hozzá, akkor azt mondja, hogy "ábá". Ha kérjük, akkor mondja, hogy tetete és nagyon vigyorog hozzá.

Az evéssel egész jól állunk, bár mikor meglátja a bátyót enni - legyen az alma, zsemle, keksz - addig hisztizik, amíg nem adok neki is. Hiába reszelem le neki az almát, keverem össze keksszel, az nem jó, mert a bátyó mellette kockákra vágott almát eszik és naná, hogy neki is az kell! Ma délután éppen azért hisztizett, míg nem kapott kekszet, pedig neki nem az volt kikészítve uzsonnára. Már ott tartok, hogy semmit nem lehet előtte enni, amíg be nem fejezi a saját ételét, mert azonnal bevágja a durcát és nem hajlandó egy kanállal sem többet enni belőle, csak az kell amit mi eszünk.

A babakocsiban sem marad már el sokáig - ezt mondjuk meg is értem - hiszen közben a bátyó a játszótéren homokozik, hintázik, csúzdázik és az már nem elég, ha az ölemben ül és hintázik. Úgyhogy 2 napja felavatta a játszóteret. Csupa homok az egész, úgyhogy körbe járta az egészet. Ha nem a játszótéren mászkál, akkor a fűben. Ezt nagyon élvezi, csak babakocsiba ne kelljen ülnie, kivéve ha tologatom is közben. :)